A krónikus mieloid leukémia terápiájában a hatóanyagok közti választás során tekintettel kell lenni a mellékhatásprofilukra is.

Amerikai kutatók eredményei szerint az Egyesült Államokban felírt antibiotikumok csaknem negyedét teljesen feleslegesen írja fel az orvos, és 2 millió embert érintenek az antibiotikum-rezisztens fertőzések.

Véralvadásgátló készítmény felírásakor azt is mérlegelni kell, hogy okoz-e allergiás tünetet a készítmény vagy annak valamelyik összetevője.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők fájdalom- és lázcsillapító, valamint antiinflammatorikus hatásuk miatt a leggyakrabban felírt és használt gyógyszerek közé tartoznak, számos formában vény nélkül is hozzáférhetők. Lehetséges mellékhatásaikkal számolni kell, amelyek közül a cardiovascularis és gastrointestinalis események veszélye jelentősen különbözik az egyes készítmények esetén.

Mi lehet az oka, hogy a széles körű, kettős vak, véletlen besorolásos, placebokontrollos klinikai vizsgálatokban a sztatinkezelés mellékhatásainak előfordulási aránya lényegében azonos a placebóéval, miközben a való életben végzett megfigyeléses vizsgálatok számos nemkívánatos hatás nagy(obb) gyakoriságát jelzik, ami miatt a sztatinkezelésre szoruló betegek mintegy 20 százaléka feladja a lipidcsökkentő gyógyszer szedését? A Lancet című folyóirat egyik friss közleménye az ASCOT vizsgálat eredményei alapján választ ad a kérdésre.

Egyre többen váltanak új típusú véralvadásgátlókra (NOAC) a régebbi kumarin-származékokról, köszönhetően számos előnyüknek. Ennek ellenére sokak fejében még mindig él pár tévhit ezekkel kapcsolatban.