Évszázadokkal ezelőtt az orvoslás legfontosabb terápiás módszerei közé tartozott az érvágás, amit a legkülönfélébb indikációk esetén vetettek be. Ez sokat változott az idő múlásával. Napjainkban már csak a fokozott vasfelszívódással és – lerakódással járó hemokromatózis kezelésében fordulnak a vér „lecsapolásához”. Emellett, jelentősebb mennyiségű vért vesznek le a donoroktól véradások alkalmával.
Két tanulmány is alátámasztja azt, hogy a véradás a donor egészségére nézve is kedvező hatásokkal rendelkezik. Bebizonyosodott, hogy a magas vérnyomásban szenvedő emberek számára a rendszeres véradás lehetőséget kínál a vérnyomás csökkentésére.
A véradás hasonló egy vérnyomáscsökkentő gyógyszerhez
A Transfusion folyóiratban megjelent közlemény 292 véradó, köztük 146 magas vérnyomásos (140/90 Hgmm-nél magasabb érték) donor egy éven belüli vérnyomásának az alakulását követte nyomon. Az érintett magas vérnyomású donorok (n=146) közül 114-en évi legalább két alkalommal, míg 39-en négyszer, azaz 
negyedévente adtak vért. Egy év elteltével a hipertóniás véradók körében mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás csökkent. A legkifejezettebb volt a vérnyomáscsökkenés azoknál, akik háromhavonta adtak vért: náluk a szisztolés érték átlagosan 156 Hgmm-ről 144 Hgmm-re csökkent, míg a diasztolés érték 91 Hgmm-ről 85 Hgmm-re változott. A kiindulásként magasabb vérnyomással (160/100 Hgmm fölött) rendelkező betegeknél a szisztolés és a diasztolés értékekben 17, illetve 12 Hgmm csökkenés volt tapasztalható. A megfigyeltekkel összhangban a vizsgálat egy éves időtartama alatt 11 hipertóniás páciens csökkenthette a vérnyomáscsökkentő gyógyszere adagját, illetve 5 további hagyhatta abba a gyógyszere szedését.
A kép teljességéhez tartozik, hogy 6 főnél az antihipertenzív gyógyszer dózisának az emelésére volt szükség. Eközben a normál vérnyomású donoroknál ilyen mértékű vérnyomáscsökkenés nem következett be. Igaz, hogy esetükben is csökkent a véradást követően a vérnyomás, de ez náluk nem bizonyult tartósnak.
Nem ez az első bizonyítása a véradás kedvező hatásának
Korábban egy 64 fő bevonásával végzett vizsgálat is hasonló eredményre jutott. Abban metabolikus szindrómás betegeket, átlagosan 149 Hgmm-es szisztolés értékekkel, illetve a kontroll-csoportban 145 Hgmm-es értékekkel vontak be a vizsgálatba. Hat hét elteltével a véradók körében 131 Hgmm-es átlagos szisztolés vérnyomás mértek.
A vérnyomáscsökkenés mechanizmusa nem ismert
Mindkét citált vizsgálatnál kis létszámú alannyal nyert eredményekről van. Biztató ugyanakkor, hogy az eredmények egybevágnak. Nem ismert egyelőre, hogy milyen mechanizmus vezethet a tapasztalt vérnyomáscsökkenéshez. A vörösvértestek száma ugyanis nem változott meg szignifikánsan a véradások eredményeként, „csak” a szérum-ferritin-szint csökkent a többszörös véradóknál a várakozásoknak megfelelően, bár ez utóbbit a későbbi vizsgálat nem hozza összefüggésbe a vérnyomáscsökkenéssel.
Valószínűsíthető, hogy a tapasztaltak a vér viszkozitásának a változásával, valamint a fiatal és az idős eritrociták számának az arányával függhetnek össze.
A szerzők felvetik a kérdést, hogy magas vérnyomásos betegeknek a gyógyszerek melletti kiegészítő terápiás megoldásként kellene-e javasolni a véradásokon való részvételt; ami, mint bebizonyosodni tűnik, több szempontból is előnyös.
(Forrás: Aerzte Zeitung)
