A biológiai terápiák 2026-ra jóval célzottabbá váltak, és a kezelési döntések egyre inkább a beteg biomarkerprofiljára épülnek. A korábban is alkalmazott terápiák mellett megjelentek az FcRn-gátlók és a kettős támadáspontú szerek, amelyek különösen a refrakter esetekben jelentenek előrelépést. A szubkután készítmények és a biosimilarok elterjedése jelentősen javítja a terápiás hozzáférést és a mindennapi klinikai gyakorlat fenntarthatóságát. Az indikációs kör gyorsan bővül, így a biológiai terápiák ma már valódi alternatívát nyújtanak. A biztonságos alkalmazás gondos infekciós szűrést igényel, ugyanakkor a klinikai tapasztalatok alapján a kezelések tartósan stabil állapot fenntartására képesek.