A piros gyűszűvirágból (Digitalis purpurea) nyert digoxin két fő indikációs területe a pitvarfibrilláció és a pangásos szívelégtelenség kezelése. Az USA és Európa vezető szakmai szervezeteinek terápiás irányelveiben mindkét alkalmazási javallat szerepel.

A digoxin és az egyéb szívglikozidok alkalmazásának veszélyei – amik döntően a hatóanyagok szűk terápiás tartományára és az ezzel összefüggő gyógyszer-interakciókra (pl. amiodaronnal, kinidinnel, dronedaronnal) vezethetők vissza – régóta ismertek. A túladagolás által okozott szívritmuszavarok kivédése érdekében lényeges a szívglikozidok alkalmazása alatti rendszeres gyógyszerszint-monitorozás: ismert, hogy a szérum 1,2 ng/ml-t meghaladó digoxinszintje már a mortalitás szignifikáns növekedésével jár.

Friss metaanalízis

A kardiológiában több mint 200 éve alkalmazott digoxinkezeléssel kapcsolatos metaanalízis, amit egy hete a szakterület egyik legrangosabb folyóiratában, a European Heart Journal-ben tettek közzé, alátámasztja azokat a korábbi felvetéseket, amik a digoxinkezeléssel összefüggő megnövekedett mortalitásra utaltak. A németországi J. W. Goethe Egyetem kutatói által készített irodalmi áttekintés a digoxin mindkét indikációs területére kiterjed, és összesen 19 pubilációt dolgoz fel az 1993–2014 közötti időszakból (közülük 9 a pitvarfibrilláció, 7 a szívelégtelenség, 3 mindkét állapot kezelésére vonatkozik). Ezzel több mint 326 ezer beteg kezelési tapasztalatáról ad átfogó képet a MEDLINE és a COCHRANE adatbázisában fellelhető közlemények alapján.

Eredmények

Míg a pitvarfibrilláció miatt kezelt populációban a mortalitás mintegy 29 százalékos növekedése kíséri a digoxinterápiát, addig a krónikus szívelégtelenség miatt kezelt populációban 14 százalékkal emelkedik az elhalálozás kockázata. Valamennyi vizsgálatot és indikációs területet figyelembe véve a digoxin 21 százalékkal emeli a mortalitást.A mortalitásnövekedés hátterében a szűk terápiás intervallumon túl a digoxin által okozott fokozott vagustónus, a pitvar refrakter fázisának rövidülése, illetve az atrioventrikuláris csomóban történő ingerülettovábbítás blokkolása is állhat. „Az eredmények tükrében véget érhet a szívglikozidok alkalmazásának korszaka, legalábbis a pitvarfibrilláció kezelése terén” – véli a kutatócsoportot vezető kardiológus professzor, dr. Stefan Hohnloser.

Digoxinkezelés klinikai vizsgálatok nélkül

A digoxin „idősebb”, mint a terápiába bekerülő gyógyszerkészítményekre vonatkozó klinikai vizsgálati előírások, így a digoxint sem egészséges önkéntesek, sem betegek bevonásával nem vizsgálták szisztematikusan. A krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek digoxinkezelésének hosszú távú hatásosságával és biztonságosságával kapcsolatban rendelkezésre álló egyetlen véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálat eredményeit 1997-ben publikálták. A 6800 beteg bevonásával végzett DIG vizsgálat azt jelzi, hogy bár a digoxin nem csökkenti a mortalitást a placebóhoz viszonyítva (34,8 versus 35,1 százalék), a kórházi kezelés gyakorisága csökken a digoxin alkalmazásakor. Hasonló megállapításokra jutottak az ezt követően végzett kisebb, nem kontrollcsoportos, megfigyeléses vizsgálatokban is.

A digoxin másik fő indikációs területén, a pitvarfibrilláció vonatkozásában eddig egyetlen placebokontrollos vizsgálat sem foglalkozott a szívglikozid hatásosságának és biztonságosságának értékelésével. „Eközben a mindennapi kardiológiai gyakorlat azt mutatja, hogy a pitvarfibrilláció a szívglikozidok fő alkalmazási területe, és az érintett betegek körülbelül harmadának rendelnek szívglikozidot az orvosok” – mutat rá Hohnloser professzor.

Az Európai Kardiológiai Társaság figyelmeztetést adott ki

A digoxinkezelésre vonatkozóan most közzétett – és mindmáig a legszélesebb körű – metaanalízis eredményei tükrében az Európai Kardiológiai Társaság sajtóközleményt adott ki. A szakmai szervezet a metaanalízis szerzőit idézve mielőbbi véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatokat javasol a digoxinkezelés előny–kockázati viszonyainak pontosabb megítélése érdekében, azok eredményeinek megszületéséig pedig felhívja a figyelmet a digoxin különös odafigyeléssel és rendszeres gyógyszerszint-monitorozással történő alkalmazásra. Kifejezetten fontos ez akkor, ha a beteg pitvarfibrilláció miatt részesül digoxinkezelésben – hangsúlyozza az ESC.

(Források: European Heart Journal, ESC)