Egy kísérleti gyógyszer megfékezheti az emlőrák egyik agresszív formájának előrehaladását, új reményt nyújtva ezzel a nehezen kezelhető rákok terápiáját illetően – jelentették be június 3-án.

A Lancet Oncology egyik közleménye arról számol be, hogy a hormonpótlást kapó nőkben kisebb valószínűséggel alakul ki emlőrák. A Fred Hutchinson Rákkutató Központ (Seattle, USA) kutatói több mint 7500 olyan nő adatait tekintették át, akik mintegy hat éven át részesültek hormonpótlásban.

A zoledronát nevű biszfoszfonát, amelyet a csontok védelme érdekében adnak premenopauzális, ösztogénreceptor-pozitív emlőrákban szenvedő nőknek, nagy mértékben javította a túlélést. A túlélésre kifejtett jótékony hatása felért a kemoterápiáéval, számoltak be róla bécsi kutatók december elején, a 2011. évi CTRC-AACR San Antonio-i emlőrák szimpoziumon.

A Lancet online kiadásában megjelent közlemény szerint az emlőműtét után végzett radioterápia 50 százalékkal csökkenti az emlőrák kiújulásának valószínűségét az elkövetkező 10 évben, és egyhatodnyival leszorítja az emlőrák miatti halálozást az operációt követő 15 év során.

Ha metasztatikus emlőrákban sorafenibbel egészítik ki a standard kemoterápiát vagy a hormonkezelést, ez nem hosszabbítja meg a progressziómentes túlélést.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) június 14-én jóváhagyta egy új genetikai teszt alkalmazását, amellyel kimutatható, hogy egy adott emlőrák HER2-pozitív-e, azaz hogy érdemes-e trastuzumabbal (Herceptin), egy elterjedten használt emlőrák-ellenes szerrel kezelni.

Ismét elutasította az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA tanácsadói testülete szerdán a bevacizumab hatóanyagú szer mellráknál való alkalmazását arra hivatkozva, hogy a világ legnagyobb forgalmú rákgyógyszere kevés előnyt kínál és súlyos mellékhatásai vannak.

Nagyon jelentős eredményről számoltak be az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság éves találkozóján: az exemestane nevű szer jelentősen csökkenti a nagy kockázatú, posztmenopauzás nőkben az emlőrák veszélyét. Ez egy nemzetközi, randomizált, kettős-vak fázis 3 klinikai vizsgálatban derült ki, amelyben nagy szerepet játszottak a Buffalói Egyetem kutatói, és többezer nő vett részt benne.