Legnagyobb a kereslet vitaminok és étrendkiegészítők iránt, amelyek 31 százalékkal részesedtek az összes bevételből múlt évben – állítja Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. Utánuk következnek az általános láz- és fájdalomcsillapítók 16, valamint a köhögéscsillapítók 7 százalékos piacrésszel. Erre a három kategóriára jut a teljes forgalom több mint fele; 54 százaléka.

A legnagyobb forgalmú OTC termékek közül átlag feletti növekedést regisztrált a Nielsen például általános láz- és fájdalomcsillapítóknál (13), köhögéscsillapítóknál (14 százalék), orrdugulás elleni szereknél (17 százalék), puffadás elleni szereknél (12), hasmenés elleni szereknél (16), továbbá gombaellenes szereknél (13).

   (A kiskereskedelmi forgalmából a legnagyobb kategóriák részaránya, 2013-ban.)

 Ami a tévében történő reklámozást illeti: a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákat alapul véve, recept nélkül kapható gyógyhatású készítményekre a piaci szereplők költése – hivatalos listaáron – tavaly mintegy 133 milliárd forintot tett ki. Ez  7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hivatalos listaárhoz képest a valóságban kevesebbet szoktak fizetni a reklámokért.

                      (A tévéreklámköltéséből a legnagyobb részesedést elért kategóriák részaránya)

A tévéreklámköltésből legnagyobb rész tavaly a megfázás, influenza elleni készítményekre jutott  (23 százalék). Utánuk következik a fájdalomcsillapító, nyugtató (14), vitamin és vitaminital (12), emésztést javító készítmények (11) ízületi bántalmak elleni készítmények (7), bőrgyógyászati készítmények és allergia elleni készítmények (3-3), majd a többiek.

Egyik évről a másikra legnagyobb mértékben, 36 százalékkal emelkedett a tévéreklámköltés ízületi bántalmak elleni készítményeknél, 24 százalékkal allergia elleni készítményeknél, egyaránt 16-tal pedig megfázás, influenza elleni készítményeknél, valamint szemcseppnél.