A pikkelysömörös betegek mintegy tizedénél – általában a nőknél – a zavaró bőrtünetekkel jellemezhető kórképhez ízületi gyulladás, a csuklók és bokák fájdalmával járó, nem gyógyítható, de kezelhető ún. pszoriázisos arthritis társul. Azok a nők, akik a bőrgyógyászati kórképen túl reumatológiai problémákkal is küzdenek, különösen gyakran lesznek depressziósak.

Ok vagy okozat a pszoriázis?

Egy, a British Journal of Dermatology folyóiratban megjelent közlemény szerint nem ismert, hogy a bőrtünetek jelentette pszichés teher vagy a dermatológiai kórképpel járó gyulladásos folyamat felelős-e a depresszió létrejöttéért. Arról is kevés információ áll rendelkezésre, hogy a pszoriázis vagy a depresszió lép-e fel elsőként, azaz a pszoriázis és depresszió viszonyában melyik az ok és melyik az okozat. Ami igazolt: mintegy 51 ezer nő adatainak a feldolgozása alapján úgy tűnik, hogy a pszoriázisos betegek körében gyakoribb a depresszió, mint a bőrbetegséggel nem sújtottaknál.

Ha „csak” pikkelysömörös a beteg…

A vizsgálatba bevont 51 ezer nő 2000 előtt nem szenvedett depresszióban, és antidepresszáns kezelésben sem részesült. 2008-ban újra megvizsgálták ugyanezeket a nőket, és megállapították, hogy az eltelt időszakban 1,8 százalékuknál jelentkezett pszoriázis. A pikkelysömörben érintett nők 17 százaléka vált depresszióssá az eltelt nyolc éves időszakban.

A pszoriázisos nőknél a depresszió incidenciája 38 százalékkal volt nagyobb, mint az egészséges kontroll ágon. Számokban kifejezve ez évi 1,55 százalék, illetve 1,23 százalékot takar. Amennyiben a nők testtömegindexét (BMI), fizikai aktivitását, életkorát és dohányzási szokását is figyelembe vették, akkor is mintegy 29 százalékkal magasabb depresszió-gyakoriságot állapítottak meg a pszoriázisos nőknél.

Amennyiben pszoriázisos artritis is fellép…

Azokban az esetekben, amikor pszoriázisos arthritis is súlyosbította a dermatológiai kórképet, akkor a vizsgálatba bevont nőknél a depresszió incidenciáját 70 százalékkal magasabbnak találták, mint egészséges nőtársaiknál. A különféle esetleges kísérőfaktorok (testtömegindex (BMI), fizikai aktivitás, életkor és dohányzási szokások) szerepét kizárva a bőr és reumatológiai tünetekkel egyaránt rendelkező nőknél szignifikáns, mintegy 52 százalékkal magasabb depresszió-incidenciát mutattak ki, mint az egészséges kortársaiknál.

A pikkelysömör az életminőséget is rontja

A stigmatizáló bőrbetegség jelentette pszichés teher – érthető módon – negatívan befolyásolhatja a hangulatot és depresszióhoz vezethet. A vizsgálat eredményei azonban arra is rávilágítanak, hogy az életmódbeli kísérő faktorok figyelembe vétele gyengíti a pszoriázis és a depresszió között fennálló szignifikáns kapcsolatot. Más szavakkal: a pszoriázis által rontott életminőség indirekt módon is fokozhatja a depresszió kialakulásának a valószínűségét.

(Forrás: Aerzte Zeitung)