Pozitívumként említette, hogy a fiókgyógyszertáraknak a könnyített patikanyitásnak köszönhetően tavaly először emelkedett aszáma, ma már 4321 lakosra jut itthon egy patika, idén januárban már 647 fiókgyógyszertár üzemelt. „A lakosok számára előnyös, ha tudják, hogy legalább hetente pár órában helyben is elérhető a gyógyszerellátás, és szükség esetén gyógyszerésszel való konzultációra is van lehetőség” – vélekedett.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 683 gyógyszertárnak adott internetes gyógyszerforgalmazásra engedélyt, de önbevallásuk alapján csak harmaduk végez ilyen tevékenységet. A gyógyszerészi gondozást már nem tartják külön megemlítendőnek a napi feladataik sorában, ennek hátterében a helyettes államtitkár szerint egyrészt az áll, hogy nem megfelelő ennek finanszírozása, ezért most gazdaságossági szempontok mentén felülvizsgálják működésüket. Bidló Judit közlése szerint szeretnék a gyógyszerészi gondozást megtölteni olyan tartalommal, ami a betegek számára érdemi előrelépést jelent.

A gyógyszertári árrésről szólva megemlítette, hogy nagy különbség van a tb-finanszírozott készítmények nagykereskedelmi és kiskereskedelmi ára között. A kis patikák számára nehézséget jelent, hogy forgalmuk főként a támogatott gyógyszerek kiváltásából adódik. A gyógyszerészek vényírási jogosítványáról szólva a helyettes államtitkár elmondta, első körben azokra a gyógyszerekre terjed ki, amiket már rendszeresen szednek a betegek.

Az EESZT-ben lehet majd követni, mi volt, amit a gyógyszerész írt fel.

Arra egyelőre nincs lehetőség, hogy az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszerekből helyettesítő termékeket ajánljon olyan termékeknél, ahol az egyenértékűség nem igazolt – tette hozzá az Index tudósítása szerint.

A méltányossági kérelmekről

Még nem hozott elutasító döntést a méltányossági gyógyszerkérelmeket elbíráló Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLAGY) – erről Putnoki Katalin, a kuratórium elnöke beszélt a konferenciáján, ahol a szervezők határozottan közölték, hogy az alapítvány képviselőit nem szabad általuk politikainak ítélt kérdésekkel megszólítani, írja a Népszava.

A gyógyszeripar képviselőivel megtelt teremben az egyedi méltányossági rendszerrel foglalkozó kerekasztal részvevőjeként Putnoki Katalin elmondta: a februártól működő alapítványhoz eddig 2100 kérelem érkezett, és szerdáig 650-ről döntöttek.

Valamennyi pozitív volt, elutasító határozat még nem született. Beszélt arról is, hogy a kuratórium öt tagján kívül még tíz ember foglalkozik az igények elbírálásával. A gyerekek és az onkológiai betegek kérelmeit előre veszik, s ígérte, a többiről is igyekeznek időben döntést hozni. Az elnök úgy vélte: szeptemberig behozhatják a lemaradást, tempósan dolgoznak ezért. „Sajnos szerencsétlen helyzet volt, hogy egyszerre ennyi érkezett, köztük kaptak olyanokat is, amiket korábban már elutasítottak.”

Naponta száz-százötven, évente 22-25 ezer egyedi méltányossági kérelem érkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), ennek egy része kerül az alapítványhoz. A BSLAGY létrejöttével az egyedi méltányossági gyógyszertámogatás ketté vált egyedire és méltányosságira – vette át a szót Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese. A méltányosságból adható támogatásokról az alapítvány, az egyedi terápiákról pedig a NEAK dönt. A kérelmeket az orvosok adják be a NEAK címére, és ez a hivatal továbbítja az alapítványra tartozó kérelmeket.

Borítókép: adobestock