A kreatint használó nők körében végzett nagymintás felmérés jelentős különbségeket tárt fel abban, hogy a nők miként közelítik meg ezt a táplálékkiegészítőt: más célok vezérlik őket, eltérő ismeretekkel rendelkeznek, és más forrásokból tájékozódnak, mint a férfiak. A Nutrients folyóiratban megjelent vizsgálat szerint a nők felülreprezentáltak voltak a rövidebb ideje kreatint használók csoportjaiban, és kevésbé valószínű, hogy sportteljesítmény‑fokozás miatt szedték a készítményt. Ezzel szemben gyakrabban jelölték meg az egészséges öregedést mint célkitűzést. A kreatinnal kapcsolatos öttételes tudásfelmérésben alacsonyabb pontszámot értek el, és a magasabb tudásszinteken a magabiztosság terén is szélesedett a nemek közötti különbség.
A kreatin széles körben használt sport-táplálékkiegészítő, amely növeli az izom foszfokreatin‑raktárait, így elősegíti az ATP gyors regenerációját nagy intenzitású terhelés során. Emellett egyre több kutatás vizsgálja szerepét az öregedés, a kognitív funkciók és a fáradtság befolyásolásában. A női egészség szempontjából is releváns lehet, mivel a nők átlagosan kevesebb kreatint szintetizálnak és fogyasztanak, mint a férfiak. A női életciklus hormonális ingadozásai tovább módosíthatják a kreatin elérhetőségét, és az ösztrogén szabályozó hatása a kreatintranszportra és a kreatin‑kinázra felveti annak lehetőségét, hogy a kreatin státusza a reproduktív életszakaszok, így a menopauza során is változhat. A kreatin potenciális hatásait az izmokra, a csontokra, a hangulatra és a kognitív képességekre jelenleg is vizsgálják. A korábbi kutatások azonban kis mintákra, rövid utánkövetésre és heterogén eredményekre támaszkodtak, így kevés információ állt rendelkezésre arról, hogyan használják a nők a kreatint a mindennapokban.
Ezt a hiányt igyekezett pótolni a SuppCo platformon keresztül végzett keresztmetszeti felmérés, amely a kreatinhasználat céljait, a specifikus ismereteket, a magabiztosságot és a használati mintázatokat vizsgálta, a használat időtartama szerint rétegezve. Az elemzés 2094 jelenlegi vagy friss kreatinhasználót foglalt magában, közel azonos számú nővel és férfival, átlagosan 53 éves életkorral. A résztvevők beszámoltak a kreatinhasználat időtartamáról, a szedés okairól, az első információforrásokról, valamint kitöltöttek egy rövid tudásfelmérést, és értékelték saját tudásukba vetett bizalmukat, elégedettségüket és a folytatás szándékát. A kutatók hat időtartam‑kategóriát vizsgáltak az egy hónapnál rövidebb használattól a három évnél hosszabbig.
A nők aránya a rövidebb használati csoportokban 50-64% között mozgott, míg a három évnél hosszabb használók között mindössze 20% volt. A nők 63,9%-át tették ki az 1-3 hónapos, és 61,5%-át a 3-6 hónapos csoportnak. Életkorra korrigálva a női válaszadók esélye 3,9-7,5‑szer magasabb volt a rövidebb használati kategóriákban, mint a 3+ éves csoportban. A jelenség okai nem ismertek; a szerzők szerint elképzelhető, hogy a nők csak nemrég kezdtek el szélesebb körben kreatint használni, vagy kevésbé hajlamosak hosszabb távon folytatni szedését. A szerzők prospektív vizsgálatokat sürgetnek annak feltárására, miért ilyen alacsony a nők aránya a hosszú távú használók között.
A kreatinnal kapcsolatos tudásszint a nők körében a hosszabb használati idővel emelkedett, főként azért, mert a bizonytalanság csökkent, míg a téves elképzelések aránya viszonylag állandó maradt. A rövidebb ideje használók nagyobb valószínűséggel voltak bizonytalanok a válaszokban, mintsem hogy téves információkat vallottak volna. A tudásszint és a használati idő kapcsolata életkorra, testtömegindexre és fizikai aktivitásra korrigálva is fennmaradt. A nők körében kevés volt a kifejezett tévhit. A nemek összehasonlítása során a nők gyakrabban számoltak be arról, hogy nem tudják, mi az a feltöltő fázis („loading phase”), míg a férfiak nagyobb arányban jelezték, hogy alkalmazták is. A magabiztosság különbsége a tudásszint növekedésével erősödött: alacsony tudásszinten nem volt kimutatható, magasabb szinteken azonban a férfiak önbizalma gyorsabban nőtt, így a nemek közötti rés tágult.
A nők és férfiak céljai is eltértek. A nők a férfiaknál kisebb arányban jelölték meg a sportteljesítmény‑fokozást (37,5% ill. 50,2%), és nagyobb arányban az egészséges öregedést. A kreatinnal kapcsolatos információk elsődleges forrásai is különböztek: a nők gyakrabban említettek podcastokat, egészségügyi szakembereket és közösségi médiát, míg ritkábban hivatkoztak YouTube‑ra, kutatási cikkekre vagy barátokra és családtagokra. A vizsgálat összképe szerint a kreatint használó középkorú nők gyakran egészséges öregedés céljából szedik a készítményt, ami eltér a korábbi kutatásokban domináló, jellemzően férfi sportolói mintától. Ez a különbség fontos következményekkel járhat a kutatási prioritások és a fogyasztói edukáció szempontjából.
A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy a menstruációs, terhességi, szoptatási és menopauzális státusz nem szerepelt a kérdőívben, ahogy a részletes táplálkozási, edzésbeli, szociodemográfiai és egészségértési adatok sem. A tudásfelmérés rövid, nem validált eszköz volt, és nem vizsgálták, hogy a mérés konzisztens‑e a nemek között. A minta főként középkorú és idősebb felnőttekből állt, így korlátozottan általánosítható fiatalabb, aktív nőkre.
A teljes információ a MedicalOnline-on
(Illusztráció: Peggy und Marco Lachmann-Anke képe a Pixabay-en)
