Az általános fájdalomcsillapítók piacát (Ephrma ATC3: N02B) hosszú évek óta az ibuprofen-tartalmú készítmények dominálják. Mind volument, mind Ft-forgalmat tekintve a metamizol-tartalmú készítményeket – amelyek korábban a vezető helyet foglalták el – egyre inkább az ibuprofen-tartalmú készítmények váltják fel.

A metamizol, mint erős láz- és fájdalomcsillapító, valamint acetilszalicilsav-tartalmú készítmény, amely elsősorban gyulladásos fájdalmak csökkentését segíti, már a XX. század közepétől elérhető, természetesen a gyógyszerpaletta azóta jelentősen bővült, de ezen készítmények forgalma inkább csökken vagy stagnál (1. és 2. ábra).

Az általános fájdalomcsillapítók forgalmának 95 százaléka patikán keresztül megy, a kórházi forgalom elenyésző. Fontos megemlíteni, hogy a top 5 hatóanyag közül az acetilszalicilsav, a paracetamol és az ibuprofen hatóanyagú készítmények patikán kívül is hozzáférhetőek a betegek számára, azonban ezek forgalma 1 százalék körüli.

Az általános fájdalomcsillapítók piacán az elmúlt pár évben számos változás történt, amelynek hatására egy komolyabb átrendeződés figyelhető meg a piacon.

A legfontosabb változás talán a metamizol-tartalmú készítmények vénykötelessé válása 2007 elején; a korábbi piacvezető készítmény gyártója, a Sanofi azonban felkészült erre a változásra, és piacra dobta az Algoflex nevű gyógyszerét, és kétségkívül a szó eleji egyezés is segítette a gyártó értékesítési stratégiáját.

A piaci átrendeződés látható a vényes és vény nélküli készítmények éves doboz- és termelői áron számolt értékesítési adataiban. 2007 óta a vény nélküli készítmények mind volumenben, mind Ft-forgalomban átvették a vénykötelesektől a vezető pozíciót. Volument tekintve a vény nélküli készítményekből úgy tűnik, hogy nem vásárolunk sokkal többet, sőt inkább egyfajta stagnálás figyelhető meg, azonban a készítményeknél, mivel szabad árasak – a gyártók élnek az áremelés lehetőségével –, a Ft-forgalom egyre inkább nő (3. és 4. ábra).

A vényköteles fájdalomcsillapítókat 90 százalékban háziorvosok és 10 százalékban szakorvosok írják fel. A vényköteles piacon 2009-től a Teva megpróbálta a Zaldiar nevű készítménnyel letörni a piac-vezetők pozícióját, de a promóciós befektetés ellenére úgy tűnik, nem sikerült megdönteni az Algopyrin vezető helyét.

Patikai vásárlási szokások

A patikai vásárlási szokások egyre inkább a vény nélküli készítmények irányába mozdulnak el. 2007 óta a patikai kimenő adatok alapján is azt tapasztalhatjuk, hogy a vény nélküli készítmények dobozforgalma megnőtt, a patikusok készletezési szokásai pedig szintén ebbe az irányba mozdultak el. A patikai piacon a vezető három vény nélküli márka az Algoflex, az Aspirin és a Nurofen, amelyek már hosszú évek óta tartják pozíciójukat. A vényköteles készítmények toplistáját 2012-ben, dobozszámban az Algopyrin, a Contramal és a Tramadol-Actavis vezeti.

Forintosítva mindezt, azt tapasztalhatjuk, hogy kiskereskedelmi áron számolt értékesítés a vénykötelesek esetében, patikai kimenő adatokat tekintve, éves szinten 7,5 milliárd Ft
körül van, ebből kb. 4 milliárd Ft jut az Algopyrinre. A Ft-értékesítés évek óta hasonló szintet mutat. A vény nélküliek esetében a Ft-forgalom 2012-ben már majdnem elérte a 13 milliárd Ft-ot. A márkákat tekintve, értékben az Algoflex vezet, amelyet az Aspirin és a Nurofen követ (5. ábra).

A fájdalomcsillapítók vásárlása esetén megvizsgáltuk, hogy mennyit költenek a betegek ezekre a termékekre, illetve érdekességképpen megnéztük, hogy milyen más termékekkel veszik együtt, azaz milyen a vásárlói kosaruk összetétele, és mekkora átlagos értékkel bírnak ezek a kosarak. Elemzéseink alapján elmondható, hogy vény nélküli fájdalomcsillapítót 60 százalékban valamilyen más termékkel együtt vásároltak a betegek. Ezek a leggyakoribb termékcsoportok a nem regisztrált vény nélküli készítmények, légzőszervi megbetegedésekre ható készítményekkel, a bétablokkolók és a nem szteroid gyulladásgátlók (dobozban, MAT09/2012). A vásárlói kosarak átlagos értéke, amikor önmagában veszik csak a fájdalomcsillapítót, 1000 Ft, amikor bővebb kosárról beszélünk, akkor 7700 Ft (MAT09/2012).

Vényes fájdalomcsillapítók esetében a vásárlói kosár átlagos értéke 1200 Ft, abban az esetben, amikor egyedül váltották ki a terméket, és 17 000 Ft, amikor több terméket vásároltak együtt. A kosarak értéke 2011-hez képest csökkent mind a vényes, mind a vény nélküli fájdalomcsillapítók esetén.

A vényköteles termékeket a betegek kb. 50 százalékban támogatással vásárolják, ezen belül is a vásárlások nagyobb része közgyógyellátási keret terhére történik. A vény nélküliek átlagára 2011. január óta 1000 Ft-ról 1100, illetve akár 1400 Ft-ra is emelkedett, ez magyarázza a már korábban említett forgalomnövekedést értékben (6. ábra).

Egyéb fájdalomcsillapítók

Az opioid fájdalomcsillapítók a fájdalomérzés centrális megszüntetését veszik célba, és a legerősebb analgetikumok közé sorolhatóak. A piacot (Ephmra N02A) a fentanyl hatóanyagtartalmú készítmények dominálják mind dobozszámban, mind értékben, habár a folyamatos volumenbeli növekedés ellenére az árváltozások miatt a fentanyl termelői áron számított értékesítése némileg visszaesett.

Az éves szinten 1,6 milliárdos piacot az 1998-ban bevezetett Durogesic TTS (Janssen Cilag) termék vezeti közel 600 milliós termelői áron számolt forgalommal. Dobogós helyen szerepel a Takeda Matrifen, valamint a Richter Dolforin nevű készítménye egyenként 200 millió Ft éves forgalommal.

A fájdalomcsillapítók másik szegmense az elsősorban mozgásszervi megbetegedések, gyulladások fájdalmának csökkentésére ható készítmények, a nem szteroid gyulladáscsökkentők (Ephmra: M01A). A piacot a vényes készítmények dominálják, azonban az elmúlt évben a vény nélküli készítmények is piaci részesedést tudtak szerezni. A piacon közel 80 márka található, ezek közül a vezető hat márka generálja a forgalom 50 százalékát, a Cataflam pedig hosszú évek óta tartja első pozícióját.

Fájdalomcsillapításra számos akut és krónikus betegség esetén szükség van, hatalmas piac, rengeteg szereplővel. Piaci körképünk célja ezúttal az volt, hogy makroszinten áttekintsük a legfontosabb piaci trendeket.

A cikk alapjául szolgáló adatok az IMS Health saját gyűjtéséből származnak.