A módszer úgy működik, hogy „időzített bombát" indítanának be a tumorhoz kapcsolódó vérereket szegélyező sejtekben. Ezek az erek szabályozzák a daganatszövethez való hozzáférést, és amíg nem nyitják meg őket, a mesterséges immunsejtek nem tudnak könnyen bejutni a tumorhoz, hogy leküzdjék a betegséget, számolt be az Origo.

Az időzített bomba tulajdonképpen egy Fas (vagy CD95) nevű receptor. Ha a receptort a megfelelő antitest aktiválja, beindul a programozott sejthalál folyamata. A kutatók szerint mindeddig alulértékelték a Fas-receptor szerepét az immunterápiákban, és a klinikai vizsgálatokig mostanáig egyetlen Fas-antitest sem jutott el.

A kutatócsoport egérmodellek és emberi sejtvonalak felhasználásával végzett kísérleteket, és megtalálták azokat a specifikus antitesteket, amelyek a Fas-receptorokhoz kapcsolódva hatékonyan kiváltják a sejtek önmegsemmisítését.

Az antitest tulajdonképpen a halálreceptor egy specifikus részéhez, az ún. epitóphoz kötődik, amely egy gyilkos kapcsoló. Ha ez az immunellenőrzési pont egyszer felnyílik, akkor a különféle rákterápiák, például a CAR-T kezelés számára több célpont is elérhetővé válik.

A CAR-T terápia eddig csak leukémia kezelésére engedélyezték, szilárd daganatok ellen nem tudták bevetni.

Borítókép: archív