A láz jelzőértékének és jelentőségének, és ezzel együtt terápiás kezelésének az elve az elmúlt évtizedben megváltozott. Mivel a láz a szervezet endogén vagy exogén ingerekre adott adaptív és kontrollált válaszreakciója, és ismert, hogy a láz magassága önmagában általában nem használható a betegség súlyosságának a megítélésére, a gyógyszeres lázcsillapítás rutinszerű alkalmazása jó közérzetű lázas betegeknél nem indokolt, ha csupán a testhőmérséklet csökkentése lenne a lázcsillapító adásának javallata. Ma már a hazai protokoll is, a nyugat-európai irányelvekkel összhangban, csak a magas, a szervezet számára megterhelő láz esetén ajánlja a lázcsillapítást ⁽¹⁾.

Hol kell mérni a lázat?

• 1 évesnél fiatalabbaknál rektális lázmérés
• 1–3 éveseknél rektális vagy axilláris (hónaljban) lázmérés
• 3 évnél idősebbeknél axilláris lázmérés javasolt.
• A végbélben mért hőmérséklet 0,5 °C-kal magasabb, mint hónaljban mérve.

A higanyos lázmérő már a múlté      

Higanyos lázmérőket gyártani és forgalmazni – azok környezetszennyező és egészségkárosító hatása miatt – az Európai Unióban, így Magyarországon is 2009 óta tilos.

A hagyományos, higanyos lázmérők helyett számos más megoldás létezik a lázmérésre.

1.     Higanymentes, hőtáguláson alapuló lázmérők

Megjelenésükben a régi, higanyos lázmérőkre hasonlítanak, a hőtágulás elvén működnek, azonban higany helyett gallium-ón ötvözettel, színezett alkohollal vagy egyéb anyaggal töltöttek. A hónaljban és a szájban egyaránt alkalmazhatók.

2.     Digitális lázmérők

Az elemmel működő, formájukban a hagyományos lázmérőkhöz hasonlító, a néhány másodperces mérésidő végét hanggal jelző, folyadékkristályos kijelzős eszközök a bekapcsolást követően maximum egy perc alatt üzemkészek. Előnyös és biztonságos (különösen gyermekeknél), ha a digitális lázmérő flexibilis, hajlítható, műanyag fejjel rendelkezik. Hónaljban és végbélben való mérésre egyaránt megbízhatóan alkalmazható ⁽¹⁾

3.     Fülhőmérők (tympanicus hőmérők)

A fül dús érhálózattal ellátott dobhártyája által kibocsátott infravörös sugárzás komponenseinek arányából a kibocsátó test hőmérsékletére, jelen esetben a testhőmérsékletre lehet következtetni. A készülék hengeres alakú infravörös detektorát a hallójáratba helyezve rövid mérési idő után leolvasható a testhőmérséklet.

Hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél a hallójárat túl szűk a fülhőmérővel való méréshez, idősebb korban pedig a fülben felhalmozódott nagyobb mennyiségű fülzsír akadályozhatja a pontos mérést. Emellett hallójárati és középfülgyulladás esetén fájdalmat okozhat a használata. Mivel a fülhőmérővel való pontos méréshez a helyes technika elsajátítása szükséges, elsősorban egészségügyi intézményekben való alkalmazása javasolt ⁽¹⁾.

4.     Homloklázmérők

A fülhőmérőkhöz hasonlóan (egyes esetekben azokkal kombinált kivitelben, azaz fülben és homlokon való hőmérsékletmérést is lehetővé téve) – az emittált infravörös sugárzás detektálása alapján működnek – vagy a homlokhoz szorítva vagy attól pár centiméterre tartva. A velük való mérés nem minden esetben pontos, mivel a testhőmérséklet helyett a bőr hőmérsékletét mérik ⁽¹⁾. Egyes készülékekkel a szoba levegőjének, a fürdetővíznek vagy a gyermek ételének a hőmérséklete is megmérhető.

5.     Lázmérő cumik

Az izgő-mozgó csecsemők ideális lázmérője lehet a lázmérő cumi, ami egy digitális számkijelzővel ellátott speciális cumi. Körülbelül 3 perces cumizás után mutatja a szájban mért hőmérsékletet.

6.     Folyadékkristályos lázmérő lapocskák

A testfelületre, általában a homlokra helyezendő vékony, néhány négyzetcentiméter felületű folyadékkristályos filmlapocska színváltozással jelzi a hőmérséklet-változást. Néhány másodperces testfelülettel való kontaktust követően a filmlapocska színe alapján leolvasható a hőmérséklet. Gyártmánytól függően különféle pontossággal való mérésre (pl. fél fokok, tized fokok) képesek.

Gyógyszeres lázcsillapításra akkor lehet szükség, ha a végbélben mért hőmérséklet legalább 38,5 °C vagy a hónaljban több mint 38 °C a mért érték.

A lázcsillapításra alkalmas, különféle gyógyszerformákban (szirup, (film)tabletta, belsőleges oldat, por belsőleges oldathoz, végbélkúp, belsőleges szuszpenzió, lágy kapszula stb.) elérhető hatóanyagok:

• paracetamol
• acetil-szalicilsav
• ibuprofen
• metamizol-nátrium
• aminofenazon

A készítmények közötti választást a beteg életkora, alapbetegségei, egyéb szedett gyógyszerei, speciális élethelyzete és preferenciái is befolyásolják.

A korábban alkalmazott hideg! vizes hűtőfürdőt és bugyolálást – főként az azok által okozott kellemetlen szubjektív élmények miatt – számos kritika érte. A legújabb elvek alapján a gyógyszeres kezelés mellett alkalmazott fizikális lázcsillapításnak (hideg fürdő, hideg testborogatás) elsősorban a közérzet javítását kell szolgálnia, és a didergést elkerülendő a hűtőfürdő vizét nem javasolt 31 °C alá hűteni.

Akiknél különösen veszélyes lehet a láz…

A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium által készített a „Lázas gyermekek ellátásáról” szóló szakmai protokoll ⁽¹⁾ alapján a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők 38 °C-ot meghaladó, illetve a 3–6 hónapos csecsemők 39 °C-nál magasabb láza háttérbetegség szempontjából magas rizikójúnak tekintendő, ellátása orvosi feladat. Elkülönítendők azonban azok az esetek, amikor magas rizikót nem jelentő orvosi esemény (pl. védőoltás) áll a csecsemők magas láza hátterében.

Lényeges a szív- és tüdőbetegségben szenvedő gyermekek és felnőttek megemelkedett testhőmérsékletének a kezelése is, mert náluk a tartósan magas láz veszélyt jelent. 37 °C fölött fokonként mintegy 10 százalékkal nő a szervezet oxigénigénye; aminek a biztosítása a fennálló kórképek alapján zavart szenvedhet.

Lázcsillapítás speciális betegcsoportoknál

Terhes nőknél lázcsillapításra az elsőként választandó hatóanyag a paracetamol. Az utóbbi időben többször is a támadások kereszttüzébe került a paracetamol – nem csak a várandósság alatti szedése és a gyermeknél későbbiekben kialakult asztma gyakorisága közötti kapcsolat boncolgatása során. Egy friss vizsgálat (n>2600) alapján a terhesség első 32 hetében a paracetamol alkalmazása a megszületendő gyermeknél növeli a figyelemzavarok kialakulásának valószínűségét, illetve – különösen a fiúgyermekek körében – gyakoribbá válik az autizmus.

Mégis, a paracetamol és annak indokolt esetben történő, terhesség alatti alkalmazása, a napi maximális dózisra (4000 mg) vonatkozó korlátozások betartásával továbbra is az egyik legbiztonságosabb lázcsillapító megoldásnak tekinthető ⁽³⁾.

Szoptató anyák: szoptatás alatt az ibuprofen elsődlegesen választandó lázcsillapító hatóanyag. Előírásszerű alkalmazása (egyszeri dózis 200–600 mg; napi maximális dózis 1800 mg) biztonságos, a szoptatást nem kell a szedése alatt felfüggeszteni. Amennyiben az ibuprofen nem alkalmazható, paracetamolt lehet választani.

Többféle gyógyszert szedő, idős betegek: a lázcsillapító hatóanyagok – elsősorban az acetil-szalicilsav és az ibuprofen – gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris mellékhatásaira, illetve az időskorban gyakran jellemző polifarmáciára tekintettel, időskori lázcsillapításra a paracetamol javasolható. 

 Láz, lázgörcs, lázcsillapító

A riasztó tünetekkel leírható lázgörcs viszonylag gyakori, a gyermekek 4 százaléka legalább egyszer átesik rajta. A lázgörcs a láz felszálló szakaszában jelentkezik, és létrejöttében nem a magas testhőmérséklet, sokkal inkább a hőmérséklet emelkedésének a gyorsasága a döntő. Viszonylag gyakori a lázgörcs kialakulása a herpeszvírus által okozott háromnapos láz esetén, illetve oltási reakcióként is számolni lehet vele, különösen a többkomponensű vakcinákkal végzett immunizálást követően ⁽²⁾. Nem bizonyított azonban, hogy lázcsillapító szerek adásával a lázgörcs kialakulása megelőzhető ^{(1, 2)}.

Hasznos tudnivalók expediáláshoz

• Lázcsillapításra elsősorban ibuprofen vagy paracetamol hatóanyagú készítmények javasoltak. 10 évnél idősebbeknél (egyes betegtájékoztatók szerint 12 évnél idősebbeknél) acetil-szalicilsav-tartalmú gyógyszerekkel is csillapítható a láz.
• A különféle lázcsillapító hatóanyagok egyidejű alkalmazása nem javasolt.
• A különféle hatóanyagok váltott alkalmazása (pl. reggel paracetamol, délben ibuprofen, este acetil-szalicilsav) kerülendő, de egy adott lázcsillapító gyógyszer váltása megfontolható, ha az általa előidézett lázcsillapítás nem kielégítő mértékű.
• Preventív céllal, például védőoltásokat közvetlenül követően, még az esetleges láz kialakulása előtt, lázcsillapító adása nem javasolt.
• Lázcsillapítók adásával nem előzhető meg a lázgörcs.
• Lázas állapotokban a folyadékigény fokozott (akár 30%-kal is több lehet a szokásosnál)
• Láz esetén az öngyógyszerezés maximális ideje 3 nap. Ha a lázas panaszok a gyógyszeres kezelés ellenére 3 napnál tovább fennállnak, vagy egyéb súlyos, szokatlan tünetekkel (pl. lázgörcs, gyakori hányás) társulnak, orvoshoz kell fordulni.

Irodalom:

^1. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja; Lázas gyermekek ellátásáról. Készítette: Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. Érv. 2013. dec. 31.

^2. http://www.pharmaonline.hu/gyogyszereszi_gondozas/cikk/a_lazgorcs_kialakulasaban_is_lenyeges_a_genetika; 2016. okt. 24.

Acetaminophen: Is it as safe as we think?; http://www.medicalnewstoday.com/articles/311949.php; 2016. okt. 22.