Ha egy vállalat azt mondja, hogy az övé a „legolcsóbb” termék vagy a „legjobb ár”, az objektív állításnak számít. Ilyenkor a GVH elvárja, hogy tényleg legyenek összehasonlító, valós adatok, amelyek ezt igazolják. Például, ha egy áruházlánc a „legkedvezőbb árakat” hirdeti, akkor ezt ár-összehasonlításokkal kell igazolnia.
Hasonlóan, konkrét adatokkal kell igazolni a termékek jellemző tulajdonságaihoz kötött állításokkal is. E körben a marketinges szakemberek kifejezetten kreatívak: vizsgálta már a GVH a „legmagasabb hatóanyag-tartalom” kommunikációt, az „egyedülállóan magas felszívódás” állítást, a „legmagasabb zálogkölcsön” üzenetet, de rendszeresen használnak a mobilszolgáltatók is piacelsőségi állításokat: ilyen reklámkampány volt a Vodafone 2013-as „Legek Hálózata”, majd később az „Európa legnagyobb 4G hálózata” kampánya, vagy a Telekom 2014-es „legnagyobb 4G hálózat” kampánya.
„Azaz, ha egy marketingkommunikáció az egy adott termék, szolgáltatás (pl. ár, összetétel, sebesség) összehasonlítható tulajdonságára vonatkozik, akkor a vállalkozásnak tudnia kell igazolnia az állítások valóságtartalmát” – mondja Fodor Eszter, a Jalsovszky szenior ügyvédje.
Más a helyzet, ha valaki azt állítja: „mi vagyunk a legjobbak” vagy „ez a legfinomabb termék”. Ezek az állítások már kevésbé megfoghatóak, kevésbé objektívek, hiszen mindenkinek más a „legjobb” vagy a „legfinomabb”. A GVH bár számos döntésében vizsgált szubjektív jellegű állításokat, azonban továbbra is vannak bizonytalanságok a joggyakorlatban.
A legjobb példa a szubjektív állítások bemutatására éppen a „legjobb” jelző. A GVH korábban rögzítette, hogy önmagában a „legjobb” jelző nem minősül a fogyasztói döntést befolyásoló állításnak, hiszen nagyon szubjektív, hogy egy fogyasztónak mi a legjobb. A GVH értelmezését szó szerint véve tehát szabad út nyílik (nyílhatna) a marketingesek kreativitása előtt. Érdemes azonban ebben az esetben is körültekintéssel eljárni, hiszen a GVH a Katedra Nyelviskola azon kommunikációját, amelyben a „legjobb nyelviskolának” nevezte magát, és ezt piackutatási adatokkal is megtámogatta, megtévesztőként értékelte, kiemelve, hogy azzal, hogy független piackutatásra hivatkozott a vállalkozás, az állítás már nem maradt szubjektív, hanem ellenőrizhetővé vált, és így a vállalkozásnak fennáll a bizonyítási kötelezettsége.
„A GVH a piacelsőségi állítások bizonyítása kapcsán is nagyon magasra teszi a lécet. A vállalkozásoknak már a reklám közzététele előtt rendelkezniük kell minden olyan adattal, bizonyítékkal, ami hitelesen igazolja a piacelsőségi állítást. Ráadásul az sem mindegy, honnan származnak ezek a bizonyítékok – a GVH kifejezetten előnyben részesíti a független, harmadik fél által készített kutatásokat” – hívja fel a figyelmet Fodor Eszter.
A teljes információt ITT olvashatja
