Laboratóriumi körülmények között azonosított baktériumok mintegy hatoda bizonyult antibiotikum-rezisztensnek 2023-ban – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb Globális Antibiotikum-rezisztencia Felügyeleti Jelentéséből. 

Az adatok szerint 2018 és 2023 között több mint 40 százalékkal nőtt a megfigyelt kórokozó-gyógyszer kombinációkban az ellenállás aránya, ami évi átlagban 5–15 százalékos növekedést jelent – számol be az ATV.

A WHO Antimikrobiális Rezisztencia és Használat Globális Felügyeleti Rendszeréhez (GLASS) több mint száz ország szolgáltatott adatokat, amelyek alapján 2023-ban minden hatodik vizsgált baktérium rezisztensnek bizonyult az antibiotikum-kezeléssel szemben.

A jelentés szerint a legnagyobb veszélyt a gram-negatív baktériumok, köztük az Escherichia coli és a Klebsiella pneumoniae jelentik. A WHO adatai alapján az E. coli törzsek több mint 40, a K. pneumoniae törzsek pedig több mint 55 százaléka már nem reagál a harmadik generációs antibiotikomokra.

A rezisztens kórokozók sorát a Salmonella és az Acinetobacter is gyarapítja, amelyek egyre kevésbé reagálnak az alapvető gyógyszerekre. Emiatt egyre gyakrabban kell az úgynevezett „utolsó mentsvárként” használt, drága és nehezen hozzáférhető antibiotikumokhoz nyúlni – különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója figyelmeztetett, hogy „az antimikrobiális rezisztencia gyorsabban terjed, mint ahogy az orvostudomány képes lépést tartani vele”. Hangsúlyozta az antibiotikumok felelős használatának, a megfelelő gyógyszerekhez, diagnosztikai eszközökhöz és vakcinákhoz való hozzáférés biztosításának fontosságát.

A WHO szerint sürgős feladat az ellenőrzési rendszerek fejlesztése és a megbízható adatok biztosítása.

Bár 2016 és 2023 között a GLASS-ban részt vevő országok száma 25-ről 104-re nőtt, tavaly az országok 48 százaléka nem szolgáltatott adatokat, és a beszámoló országok közel fele nem rendelkezett megfelelő infrastruktúrával.

A legkritikusabb helyzet Délkelet-Ázsiában, a keleti mediterrán térségben és Afrikában alakult ki, ahol minden harmadik, illetve ötödik fertőzés antibiotikum-rezisztens.

Borítókép: adobestock archív