Húsz éve figyeltek fel a kutatók arra, hogy a sikeresen kezelt melldaganatos nők mintegy háromnegyede kognitív zavarokra panaszkodott. Későbbi vizsgálatok igazolták azt, hogy az emlőrákkal kezelt nők mintegy 15-60 százaléka kognitív funkcióbeli zavarokkal, ún. chemobrain-nel küzdött.
Az, hogy a sugárterápia negatív hatással van a kognitív teljesítményre, már beigazolódott. Egyre több jel mutat arra, hogy a kemoterápiás kezelések során alkalmazott hatóanyagok is hasonló, nem-kívánatos következményekkel járhatnak.
A chemobrain tünetei:
- a koncentrálóképesség csökkenése
- többféle cselekvés összehangolásának a zavara (multitasking problémák)
- szavak, dátumok, események elfelejtése
- lassúbb cselekvés, lassúbb reagálás
A chemobrain szociális izolációhoz vezethet
Mellrák kemoterápiás kezelésén átesett nőknél képalkotó technikákkal az agy több, különböző régiójában lehet elváltozásokat kimutatni, és valószínűsíthető, hogy a betegeknek a későbbiekben a neurodegeneratív elváltozások kialakulásának a növekedett kockázatával is számolni kell.
A mellrákkezeléssel összefüggő kognitív működési zavarok jelentősen rontják a kezelésben részesülő/részesült nők életminőségét, családi és szociális kapcsolatait és akár a munkaképesség megváltozásához és szociális izolációhoz is vezethetnek. Az átlagéletkor növekedése és a rák egyre sikeresebb kezelése következtében a fejlett országokban egyre több kognitív működési zavaros beteg szorul neuropszichiátriai kezelésre.
Mi okozza a chemobrain-t?
A citosztatikumok, így az antraciklinek, a taxánok és a ciszplatin egyaránt szerepet játszhatnak a neurotoxikus mellékhatások kiváltásában. Miközben az említett hatóanyagoknál a perifériás idegeket károsító hatás igazolható, nem zárhatók ki a központi idegrendszert érintő következmények sem. Ezt támasztja alá az is, hogy állatkísérletesen sikerült az említett hatóanyagok neurogenezist gátló hatását igazolni.
Egy friss publikáció eredményei alapján az antrakinon-kezelésben részesülő nők szignifikánsan rosszabb teljesítményt mutatnak a verbális memória-teszteken, mint az egyéb típusú gyógyszeres terápiában részesülők. A citosztatikumok mellett a hormon-függő kórképeknél alkalmazott endokrin terápiák (pl. antiösztrogén-kezelés) is okolhatók a chemobrain kialakulásáért.
Kemoterápia nélkül is kialakul(hat) a kognitív zavar
Egyes vizsgálatok megkérdőjelezik azt, hogy valóban a citosztatikumok okolhatók-e a kognitív zavarokért. Ezt erősítik meg azok az eredmények, amik alapján már a citosztatikus kezelés megkezdése előtt eleve gyengébb a melldaganatos betegek kognitív teljesítménye, mint a kontroll-csoportba soroltaké. Ez alapján úgy tűnik, hogy a súlyos betegség jelentette lelki teher, annak a normál életre való kihatása, és a betegséggel együtt járó emelkedett citokin-szint egyaránt felelőssé tehetők a kognitív funkciók romlásáért. Emiatt tartják indokoltabbnak egyes kutatók a chemobrain helyett a cancerbrain elnevezés használatát.
Lesznek-e maradandó károsodások?
Megnyugtató, hogy chemobrain esetén maradandó, tartós kognitív funkcióbeli károsodásoktól nem kell tartani. Egy mintegy 1200 nő bevonásával végzett dán vizsgálat rámutat arra, hogy a melldaganat kezelése után hét-kilenc év elteltével nincs felismerhető kognitív funkcióbeli különbség a kemoterápiában, az endokrin terápiában részesült betegek, illetve a szisztémás gyógyszeres kezelést nem kapó melldaganatban megbetegedett nők csoportjai között.Sőt, a kognitív teljesítmény nem tér el szignifikánsan a nem-beteg nők körében tapasztalt értékektől sem.
A chemobrain óva intő jel
Azoknál, akiknél a chemobrain szimptómái fellépnek, fokozottan kell számolni a depresszió és számos egyéb poszttraumatikus-sérülés jelentkezésével is. A chemobrain egyfajta jel, ami arra figyelmeztet, hogy a betegnek külső, pszichológiai segítségre (is) szüksége van. Egyre több eredmény mutat arra, hogy a chemobrain kialakulása nem csak a melldaganattal, de számos egyéb ráktípussal is kapcsolatba hozható,- így a leukémiás, hererákos és limfómás betegeknél is számítani kell a megjelenésére.
(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)
