A liège-i ügyészség szóvivője szerint a legfelsőbb európai ügyészek nyomoznak az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti oltóanyag-tárgyalások kapcsán elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos vádak miatt, írja a Politico nyomán a Telex. 

Az Európai Ügyészség nyomozói az elmúlt hónapokban átvették a Von der Leyen ellen „közfeladatokba való beavatkozás, sms-ek megsemmisítése, korrupció és összeférhetetlenség” ügyében nyomozó belga ügyészségek munkáját. Az üggyel kapcsolatban azonban még nem történt vádemelés.

A New York Times 2021 áprilisában lehozott egy „Így ütött nyélbe Európa egy Pfizer–vakcina-üzletet sms-ekkel és hívásokkal” című cikket, ami szerint Von der Leyen azt mondta a lapnak, hogy a harmadik, 1,8 milliárd adagos szerződés előtt a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával sms-ben és telefonon beszélgetett.

Mivel ez volt a valaha kötött legnagyobb Covid-vakcinás megállapodás (kiszivárgott dokumentumok alapján a teljes készlet akár 35 milliárd euróba is kerülhet), egy német újságíró közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy megnézhesse az üzeneteket. A bizottság ezeket nem adta ki arra hivatkozva, hogy nem tárolták őket, mert az sms-eket rövid életű, efemer dokumentumként kezelik. Emiatt az EU-s ombudsman, Emily O'Reilly már 2022 januárjában hivatali visszaélésről beszélt, arra hivatkozva, hogy a EU-s jog szerint a dokumentum kategóriájába minden olyan tartalom belefér, ami befolyásol tetteket, döntéseket, a médiumtól függetlenül.

Az Európai Ügyészség október 14-én bejelentette, hogy nyomoznak az EU-s vakcinabeszerzés ügyében, de nem pontosított, így nem lehetett tudni, hogy ez érinti-e a Pfizergate néven elhíresült ügyet is. Most azonban konkrétan megnevezték a nyomozás tárgyát is, így már biztos, hogy a Von der Leyen és Albert Bourla közötti sms-ekről van szó.

Ezzel kapcsolatban a nyomozást eredetileg a belga igazságügyi hatóságok indították meg Liège városában 2023 elején, miután Frédéric Baldan helyi vakcinaszkeptikus körökhöz is köthető lobbista büntetőfeljelentést tett. Később a magyar és a lengyel kormány is csatlakozott hozzá – bár az utóbbi éppen visszavonja panaszát a Donald Tusk vezette EU-párti kormány választási győzelme után.