A letelepedés szabadságával és a tőke szabad áramlásával kapcsolatban is aggályosnak tartották a BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli források a 2010 decemberében módosított, és 2011. január elsején hatályba lépett "új" gyógyszerforgalmazási törvényt, amely alapjaiban változtatja meg a gyógyszertárak tulajdonosi struktúrájának szabályait. Az európai uniós jogot és a piaci gyakorlatot jól ismerő szakértők szerint a nemzeti érdekekre hivatkozó törvényi korlátozás nem biztosít egyenlő esélyeket a hazai és a külföldi vállalatoknak.
Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni a BruxInfónak nyilatkozó szakértők véleményét, más uniós források ugyanakkor megerősítették, hogy a testület nagyon is tisztában van a problémával. A Bizottsághoz 2012 májusában érkeztek piaci panaszok, ennek nyomán állítólag folyamatos a kapcsolattartás Brüsszel és a magyar kormány között. Források szerint az Európai Bizottság úgynevezett "pilot-eljárás" keretében vizsgálja a törvényt, azaz még a hivatalos kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti fázisban szeretne részleteket tudni a jogszabályról, annak szükségességéről, és az alapján az elmúlt bő két évben kialakult gyakorlatról.
A 2011 óta hatályban lévő módosított gyyógyszer-forgalmazási törvény fokozatosan megtiltaná, hogy a szakmai befektetők, amelyek a magyar gyógyszertári piacon leginkább külföldi kézben vannak, többségi tulajdonosai legyenek a magyarországi közforgalmú gyógyszertáraknak. A jogszabály szerint az ilyen cégek által tulajdonolt patikacégek kötelesek kinevezni a gyógyszertár igazgatójának az ott dolgozó, úgynevezett személyi jogos gyógyszerészt, és 2014-ig kötelesek eladni számára, illetve az ott dolgozó gyógyszerészek számára a gyógyszertár legalább 25 százalékos, 2017-ig pedig legalább 51 százalékos tulajdonrészét.
A Bizottság érdeklődése kiterjed arra is: vajon méltányos áron tudják-e majd eladni a részesedésüket a jelenleg még döntően külföldi kézben lévő szakmai befektetők. Brüsszel információink szerint főként „külföldi-hazai” dimenzióban tekint az ügyre, azaz kérdéses, hogy a magyar törvény jogszerűen próbálja-e helyzetbe hozni a magyar gyógyszerészeket a külföldi befektetőkkel szemben.
Az ezzel kapcsolatos kormányzati célkitűzésből egyébként nem is csinált titkot a kabinet, hiszen már a 2011-ben hatályba lépett törvény indokolásában is szerepel, hogy „a gyógyszertárak és gyógyszertár-láncok tulajdonosi szerkezete a hatóságok számára – a közvetett tulajdonlásokra, offshore cégekre és gyakori tulajdonosváltásra is tekintettel – bonyolult és követhetetlen, a jelenlegi (értsd: 2011 előtti) szabályozás a tulajdonosokkal szemben a gyógyszertár szakmai működtetési szabályainak megsértése esetén valódi szankció lehetőségét nem hordozza, a valódi tulajdonosi döntéshozatali mechanizmusok elfedettek”.
A törvényhozók ezért szükségesnek tartották egy olyan tulajdonosi struktúra kialakítását, ahol „a gyógyszerész személyes szakmai és egzisztenciális függetlensége, valamint az egészségpolitika beavatkozási lehetősége hosszú távon megmarad. Mindezeket figyelembe véve indokolt a lakossági gyógyszerellátás nemzeti érdekkörben tartása, és meg kell teremteni az állam felelősségével arányos beavatkozásának lehetőségét” – olvasható az elfogadott törvény indokolásában.
A kormány szemlátomást felkészült a törvény esetleges uniós jogi aggályaira is, hiszen már a jogszabály meghozatalakor – ugyancsak az indokolásban – érvelt annak jogszerűsége mellett. A kabinet több európai bírósági ítéletet is idéz, amelyek szerint "a patikalétesítés-és működtetés versenypiacitól eltérő tagállami szabályozását a közegészségügyi érdek, a minőségi gyógyszerellátás és a betegbiztonság garantálása indokolhatja".
Kérdéses, hogy az Európai Bizottság hogyan fogadja majd azt az „új” kormányzati tervet, amely a patikák visszavásárlásának folyamatát gyorsítaná meg. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júliusban beszélt arról, hogy a kormány hosszú lejáratú, alacsony kamatozású speciális hitelkonstrukciót dolgoz ki a gyógyszerészeknek, amellyel megszerezhetik a tőkét a tulajdonrész megszerzéséhez.Az ezzel összefüggésben elkészített kormányrendelet tervezete múlt pénteken jelent meg a kabinet honlapján. Eszerint az állam a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül nyújtana kedvezményes hitelt a tulajdonrészt megvásárolni kívánó gyógyszerészeknek 5-60 millió forint értékben.
A kölcsönt legfeljebb 10 év alatt kellene visszafizetni egyéves tőketörlesztési türelmi idővel. A hitel kamata 3 százalék lenne, az aktuális kamatokból pedig 7 százalékot átvállalna az állam.
