Tisztázatlan felelősségi és kompetenciakérdések, munkaerőhiány, rendezetlen finanszírozási és infrastrukturális helyzet – ezek is jellemzik a kórházi gyógyszerészetet, így a feladat nem egyszerű: rendszerszintű átalakítás kell.

Az allergiákkal kapcsolatos társadalom-egészségügyi, környezet-egészségügyi és az egyes betegeket közvetlenül érintő diagnosztikus, terápiás és prevenciós ismereteink sokat változtak az elmúlt években. A betegségcsoport incidenciája, legalábbis a régebben nyugati típusú életvitellel jellemzett országokban alacsonyabb, mint korábban.

Az Európai Kardiológiai Társaság irányelvei alapján Európában engedélyezték az új antikoagulánsok használatát thromboembolia megelőzésére nem valvularis pitvarfibrillációban. A direkt hatású trombingátlók és az aktivált-Xa-faktor-antagonisták áttörést hoztak az ischaemiás stroke, valamint a szisztémás embolizáció primer és szekunder prevenciójában: biztonságosabbak, kényelmesebbek és sok esetben hatékonyabbak a nem valvularis pitvarfibrillációban szenvedő betegek embóliaprofilaxisában, mint az orális K-vitamin-antagonista warfarin, ugyanakkor nem szükséges mellettük diéta tartása és a hatás laboratóriumi monitorizálása.