A társadalom nem hajlandó kétszer megfizetni ugyanazon hatóanyag árát, viszont szívesen áldoz az innovatív megoldásokra. A generikus piac jelenéről és jövőjéről Kósa Fruzsinát, az IMS Health munkatársát kérdezte a Pharma Tribune.

A költséghatékony gyógyszeres kezelés egyik eszköze a generikus készítmények beépítése a kórházi gyakorlatba. A generikus szerre való váltáskor nagy körültekintés szükséges, melyhez a közlemény holland szerzői táblázatot szerkesztettek

Közleményben szorgalmazza az igazgatási díjak csökkentését a Generikus Gyógyszergyártók és Gyógyszerforgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete.

Összességében 900 millió forintot utal a generikus programban élen járó patikáknak május 21-én a Kincstár. Ez azonban sovány vigasz a gyógyszerészeknek, akik a Széll Kálmán Terv megtakarítási akcióinak eredményeként eddig árrés-tömegük 15-16 százalékát bukták el.

A kombinált készítmények felülvizsgálata, a nemzetközi ár-összehasonlítás valamint a terápiás felülvizsgálatok folyamatossá tétele után végre az is kiderült, mi rejlik a „preferált referencia ársáv” elnevezés mögött. Az intézkedésekkel, úgy tűnik, tarthatóvá válik az idei gyógyszerkassza, az viszont változatlanul kérdéses, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott, jövőre esedékes 83 milliárdos megtakarítást sikerül-e ezzel a „söprögető” módszerrel összeszedni.

Jövő év októberéig hét nagy bevételt hozó szer – köztük a koleszterincsökkentő Lipitor és a véralvadásgátló Plavix – szabadalmi védettsége jár le, ráadásul az elkövetkező öt évben olyan további szerek szabadulnak fel a generikus piac számára, amelyek jelenleg 255 milliárd dollár éves bevételt termelnek.