Dogmákat döntögetnek a tejjel kapcsolatosan nemrégiben megjelent evidencia-alapú megállapítások.

Betilthatók-e a magán-köldökzsinórvérbankok, mire jó a dupla köldökzsinórvérrel végzett transzplantáció és milyen autoimmun betegségek esetén érdemes csontvelő-átültetést végezni – többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Masszi Tamás professzorral. az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának és a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belklinika Csontvelő-transzplantációs Tanszéki Csoportjának a vezetőjével.

Az utóbbi évtizedekben a sejtműködésre vonatkozó ismereteink rohamosan bővültek. Többet tudunk a DNS-ről, az RNS-ről, a proteinekről, a jelátviteli folyamatokról vagy a sejt genetikus profiljáról. Érthető tehát, hogy a rák kezelése is irányt váltott: azokat a sejtműködési zavarokat „vette célba”, amelyek daganat keletkezéséhez vezethetnek. E törekvések viselik a „célzott terápia” nevet.

Brit genetikusok megfejtették, miként állítja elő a kerti mák a függőséget nem okozó noszkapint, egy vegyületet, amely csillapítja a köhögést és elpusztítja a ráksejteket.

A daganatos áttétképződés mechanizmusát vizsgálják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) biokémikusai, akik kutatásaikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS (Proceedings of National Academy of Sciences) online kiadásában jelentették meg tanulmányukat.