A 2017-es év több fontos fordulatot hozott az orvostudomány egyik viszonylag új, de dinamikusan fejlődő ágának, az alvásmedicinának a történetében. Mind az amerikai (AASM), mind az európai alvástársaság (ESRS) új irányelvet adott ki az inszomnia kezelésére, amelyek lényeges szemléleti változásokat tükröznek. Az új irányelvek megjelenése után nem sokkal jelentették be, hogy a 2017-es orvosi Nobel-díjat a cirkadián ritmusok kutatásáért ítélik oda. Továbbá, a hivatalos megjelenés előtt álló BNO-11 az alvás-ébrenlét zavarokat külön, önálló főcsoportként tárgyalja. Az alvás-ébrenlét jelentősége tehát felértékelődött, ami nem véletlen, hiszen a XXI. század leggyakoribb betegségei – így vagy úgy, de – kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart cirkadián ritmussal.

Az alvás a legnehezebben vizsgálható élettani működések közé tartozik. Az álmok szimbolikáját pedig különösen óvatosan kell kezelni, és nem szabad messzemenő következtetéseket levonni belőlük a betegre nézve, inkább a saját álmaihoz való viszonyával érdemes foglalkozni.