A terhesség második és harmadik trimeszterében a fiziológiás változásokra visszavezethetően (anyai vértérfogat növekedése, placenta fejlődése, magzati növekedés, szüléssel együtt járó vérveszteség) a női szervezet vasigénye a duplájára nő.

Azok a nők, akik a fogamzáskor nem rendelkeznek kellő vastartalékkal és a táplálkozásuk sem biztosít megfelelő vasbevitelt, fokozottan ki vannak téve a vashiány és a vashiányos anémia kockázatának. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a terhesség alatti anémia prevalenciája 42 %.

A terhesség normál, vaspótlás nélküli lefolyása abban az esetben várható, ha a nő a terhessége korai szakaszában legalább 500 mg szervezetbeni vasraktárral rendelkezik. Ezzel szemben az európai, reproduktív korban lévő nőknél a vasraktárak csak 200-300 mg-ra rúgnak, vagyis nem érik el azt a szintet, amely biztosíthatna egy vashiánytól és vashiányos anémiától mentes terhességet.

A reproduktív korban lévő (nem terhes) nőknek Európában jellemzően napi 15 mg vasbevitelt javasolnak. Vizsgálatok alapján azonban a nők 61-97 %-ánál a tényleges vasbevitel elmarad ettől az értéktől.

A WHO - a profilaktikus céllal történő vaspótlás részeként - napi 30-60 mg vas bevitelét javasolja a terhesség hónapjaiban. Az egyes országok vasszupplementációs gyakorlata azonban ettől eltérhet.  Az Egyesült Királyságban és Ausztráliában például csak a vashiány vagy a vashiányos anémia tünetei esetén javasolnak vaspótlást a terhes nőknek. Dániában 2013-ban változtatták meg a vonatkozó nemzeti ajánlásokat: jelenleg a 10. gesztációs héttől javasolnak napi 40-50 mg vaspótlást (korábban a 20. terhességi héttől javasoltak napi 50-70 mg-ot).

Terhesség alatti vasszupplementáció: az adherencia kérdése

Sarkalatos kérdés, hogy a terhes nők mekkora hányada alkalmaz vasszupplementációt. Korábbi felmérések alapján a kép meglehetősen heterogén. Finnországban, Németországban és Ausztriában a várandósok 65,2 és 68,3 %-a pótolja a vasat. Francia adatok alapján a harmadik trimeszterben a nők 63,9 %-a szed vasat, míg az első trimeszterben az arány csak 18,5 %. Dániában egy 2007-es közlemény alapján a terhes nők csupán 9,9 %-a szedte a vasat napi 50-70 mg dózisban (azaz a korábbi dániai ajánlásoknak megfelelően). 2022-ben egy újabb közlemény jelent meg a témában, amely azt vette górcső alá, hogy az új vasszupplementációra vonatkozó dániai ajánlásokat a terhes nők mekkora hányada tartja be. Vagyis, arra keresték a választ, hogy a leendő anyák hány százaléka szedi napi 40-50 mg dózisban a vasat a 10. terhességi héttől. Továbbá, annak is utánajártak, hogy melyek a vaspótlási ajánlások követésének/mellőzésének a szociodemográfiai, illetve egészségi állapottal összefüggő prediktorai.

A terhes nők fele pótolja a vasat Dániában; elsősorban az idősebbek, a kevésbé képzettek, a vegánok és vegetáriánusok

A 2013 és 2019 közötti időszakban 23533 dániai terhes nő megkérdezése rávilágított arra, hogy a várandósok 49,1 %-a alkalmaz vasszupplementációt az aktuális dániai ajánlásoknak megfelelően (a 10. terhességi héttől 40-50 mg/nap dózisban).

Noha a vasszupplementáció valamennyi képzettségi szinttel rendelkező nőnél hagy hátra pótolnivalókat, úgy tűnik, hogy ebben a vonatkozásban az alacsonyabb szintű képzettség magasabb adherenciával társul. Emellett, a legalább 40 éves életkor is nagyobb vaspótlási aránnyal jár együtt, mint a 40 év alatti életkor. Továbbá, a vegán vagy vegetáriánus életmód is nagyobb hajlandósággal jellemezhető, ha a terhesség alatti vaspótlásról van szó.

Összegzés

A várandós nők jelentős része nem pótolja a vasat az ajánlásoknak megfelelően.

A terhesség alatti vaspótlás szükségességének és fontosságának megismertetése kapcsán további erőfeszítésekre lenne szükség – mind a terhességet megelőző, mind a terhesség alatti tanácsadások keretében.

Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8922145/