Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló miniszteri rendelet lehetőséget ad az orvosoknak arra, hogy az egészségügyi tevékenységükhöz szükséges gyógyszereket a gyógyszertárakból megrendelőlapok segítségével szerezzék be. Ezeknek a megrendelőlapoknak az orvosi vényekhez hasonlóan rendelkezniük kell az előírt alaki kellékekkel ahhoz, hogy gyógyszert lehessen rájuk kiadni.
A vonatkozó rendelet felsorolja, az orvosnak milyen adatokat kell feltüntetnie a lapon. Az alaki kellékek egy kivételével valóban fontosak és szükségesek a gyógyszerek jogszerű felhasználásának érdekében, de érthetetlen, hogy miért kell feltüntetni a megrendelőlapon az orvos által, az adott készítményekkel ellátott betegek számát. Ezt a számot ugyanis az orvos legjobb esetben is csak megtippelni tudja, pontosan kiszámolni nem. De teljesen mindegy az is, hogy jól tippel-e vagy sem, mert annak sincs semmi következménye, ha rossz számot ír fel az orvos, így teljesen fölösleges kötelezővé tenni, hogy az orvos találomra ráírjon egy számot a megrendelőlapra.
Szükség van a szigorú szakmai előírásokra a vényköteles gyógyszerek expediálásához, és a támogatott gyógyszerek elszámolásához. Az is magától értetődik, hogy a gyógyszer expediálásakor bizonyos adatokat a vényen kell rögzíteni. Erre például akkor lehet szükség, ha a felírt készítményt helyettesítjük, vagy kevesebb mennyiségű gyógyszert expediálunk. Viszont van olyan adat is, amit teljesen felesleges a vényen rögzíteni.
A társadalombiztosítás felé az elszámolás alapja az orvosi vény, azonban maga az elszámolás elektronikusan történik, és nem papír alapon. Minden egyes NEAK vény egyedi azonosítóval van ellátva, amihez a gyógyszertári rendszergazdai programok automatikusan hozzárendelik a gyógyszertár, a kiadott készítmény és az expediáló adatait is. Ezek az adatok egy elektronikus nyilvántartásba kerülnek, ahonnan bármikor le lehet őket kérdezni. A NEAK rendszere ellenőrzi a beütéseket, és nem engedi, hogy ugyanazzal a vényazonosítóval kétszer igényeljenek támogatást. A gyógyszertáraknak szintén nincs szüksége erre, hiszen ők is a saját elektronikus nyilvántartásukat fogják használni.
A későbbi ellenőrzések lefolytatásának érdekében indokolt, hogy a gyógyszertárak a vényeket 5 évig megőrizzék, de teljesen felesleges, hogy kiadásnál a gyógyszerészek a vényen rögzítsék a gyógyszertár nevét, címét és azonosításra alkalmas jelét, valamint a kiadás keltét.
A tavalyi év egyik újdonsága volt a gyógyszerellátás területén, hogy megjelent egy új gyógyszertár típus, az ideiglenes fiókgyógyszertár. A jogalkotó szándéka az volt az ideiglenes fiókgyógyszertárra vonatkozó szabályozás kialakításánál, hogy minél gyorsabban, és minél könnyebben lehessen engedélyeztetni ezt a fajta gyógyszertár típust. Ez az oka annak, hogy az ilyen fiókgyógyszertáraknak nem kell működési engedéllyel rendelkezniük, és a működési engedélyük fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
A tavalyi év végéig az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) volt az másodfokú hatóság, ami elbírálta azokat a fellebbezéseket, melyeket az OGYÉI tisztifőgyógyszerészeinek döntései ellen nyújtottak be. Január elsején azonban az ENKK megszűnt, és a másodfokú hatósági feladatait egyetlen másik intézmény sem vette át. Ezzel együtt a gyógyszerészek fellebbezési lehetősége is megszűnt, és e nélkül az OGYÉI összes határozata a kézhezvételtől számítva azonnal jogerőssé válik. Ebben a helyzetben pedig a Gyftv. 50. § (4) bekezdése teljesen feleslegessé vált, így akár törölhető is lenne a törvényből.
