A Dundee Egyetem kutatócsoportja az eLife című folyóiratban publikált cikkében arról számolt be, hogy teljesen automatizált rendszerük a hagyományos módszerekhez képest több ezerszer gyorsabban képes kimutatni a gyógyszereknek az emberi spermiumokra kifejtett hatásait, így felgyorsíthatja a férfiaknak szánt fogamzásgátló készítmények fejlesztését.

A cikk rövid összefoglalója (abstract) az alábbi linken érhető el: Franz S Gruber et al, A phenotypic screening platform utilising human spermatozoa identifies compounds with contraceptive activity, eLife (2020).

A világon évente 89 millió nem kívánt terhességet regisztrálnak, és 48 millió abortuszt végeznek, az óvszeren kívül férfiak számára még mindig nincs olyan (reverzibilis hatású) készítmény, amely bizonyított fogamzásgátló hatással rendelkezne. A Dundee Egyetem kutatói által kifejlesztett fenotípus-szűrő platform felgyorsíthatja ezt a különben nagyon hosszadalmas fejlesztési folyamatot, mivel segítségével nagyságrendekkel gyorsabban lehet megállapítani azt, hogy az egyes hatóanyagok milyen hatást fejtenek ki a spermiumokra.

Egyrészt a spermiumok motilitása, azaz mozgóképessége van a gyógyszerfejlesztések célkeresztjében, mivel ha ezt sikerülne reverzibilisen, átmeneti jelleggel csökkenteni, a spermiumok el sem jutnának a petesejtig. A másik fejlesztési irány az ún. akroszóma-reakció: az akroszóma a spermium feji végén található sapkaszerű struktúra, amely a petesejtet körülvevő réteghez, a zona pellucidához érve felbomlik, és a petesejt membránjához történő kötődést és az azon való átjutást elősegítő anyagok (antigének, enzimek) szabadulnak fel belőle.

A mostani kutatásban kifejlesztett rendszer mindkét tulajdonság igen gyors mérésére alkalmas, ezért a kutatók már megkezdték a világon engedélyezett csaknem 13 ezer engedélyezett hatóanyag szűrését, melynek során kizárhatják az alkalmatlan, és további fejlesztésre javasolhatják a motilitásra/akroszóma-reakcióra megfelelő hatással lévő hatóanyagokat.