Becsült olvasási idő: 4 perc
Láthatóvá válnak a betűk: új korszak az élelmiszerek jelölésében

Allergének címkézése, tápértékjelölés –1169/2011/EU. Mindössze nyolc szám és két betű.Messze van még 2014. december 13., ám ez az időpont jelentős mérföldkő lesz a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása terén. 

 

Paragrafus
A rendelet megalkotáskor a legfontosabb szempont a fogyasztók magas szintű egészségvédelme volt – ezzel párhuzamosan hangsúlyosan jelent meg az áruk szabad áramlásának biztosítása volt . A 1169/2011/EU 
rendelet garantálja, hogy a hatályba lépést követően az összes tagállamra ugyanazok a paragrafusok érvényesek.

 Az év végén hatályba lépő rendelkezés miatt a fogyasztók és a vállalatok számára is egyértelműbb, átláthatóbb lesz az új szisztéma. Nő a jogbiztonság, egyszerűsödik a rendszer, miután egy rendeletben szerepelnek a legfontosabb szabályok. Nagyon fontos, hogy a dokumentum nem csupán a jelölésekről, hanem az élelmiszerekről szóló tájékoztatásról is rendelkezik, vagyis széles körben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos kommunikációt.

A rendelet 2011-ben lépett hatályba, azóta lehet alkalmazni annak rendelkezéseit, de az általános jelölési elemek 2014. december 13-tól lesznek kötelezőek. Új előírás például, hogy a tápértéket is fel kell majd tüntetni az élelmiszereken. Nagy feladat ez a vállalatok és a hatóságok számára, ezért erre két év átmeneti időszakot, „türelmi időt” biztosít a rendelet, vagyis a tápérték jelöléseknek 2016. december 13-tól kell kötelezően megjelenniük a termékeken; 2014 és 2016 között is lehet önkéntesen tápértéket feltüntetni, de már kizárólag az új előírások szerint. Vagyis a kétlépcsős bevezetéssel elegendő felkészülési időt kapnak a vállalkozások.

Lényeges változást jelent a rendelet az allergének jelölés terén is. Idáig is kötelező volt az élelmiszerek allergén tartalmáról tájékoztatást adni, de ezentúl az összetevők sorában jól láthatóan ki kell emelni ezeket. A másik újdonság, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is tájékoztatást kell adni a fogyasztóknak az ilyen összetevőkről.

Nagy vívmánya a rendeletnek, hogy előírja a minimális betűméretet, vagyis biztosítani kívánja az olvashatóságot, mivel a fogyasztók korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat.

Emellett szabályozza a csomagoláson a rendelkezésre álló jelölhető felület függvényében a kötelezően feltüntetendő információkat. A tápérték jelölést – ha elegendő felület áll rendelkezésre –  kötelező jelleggel táblázatos formában kell megjeleníteni. Három kötelező elem van, amelynek még a legkisebb felületre is fel kell kerülnie, ez a név, az allergéntartalom és a minőségmegőrzési idő.

Ellenőrzés és szankciók

Az élelemiszer-ipari termékek ellenőrzését továbbra is három hatóság látja el: a Nébih, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és az ÁNTSZ. A szankciók sem változnak, és az elkövethető hibák is ugyanazok. A különbség csupán annyi, hogy ezentúl a különféle rendeletek helyett mindössze egyhez kell igazodni.

Ami a szankciókat illeti: ezentúl is a figyelmeztetés az első fokozat, mivel nem az a cél, hogy büntessen a hatóság, hanem hogy együtt gondolkodva értelmezzék a rendeletet, és annak szellemében jó gyakorlatokat dolgozzanak ki.

Az irányadó beviteli érték európai bevezetése sok vállalatnál elindított egy újfajta gondolkodást, felvetett egy kérdést, hogy egy csomagoláson szabadon rendelkezésre álló felületet marketing célokra, vagy a fogyasztók még részletesebb tájékoztatására használjanak fel. Sok gyártó az utóbbi út mellett döntött. 

A rendelet igazi újdonsága nemcsak az, hogy milyen típusú adatokat kell egy-egy élelmiszerről a fogyasztóval közölni, hanem, hogy mindezt a távértékesítés során is elérhetővé kell tenni a vásárlók számára. Az élelmiszer-forgalmazással, vagy azzal is foglalkozó webáruházak üzemeltetőinek fel kell készülniük arra, hogy a jelenleg igen szűkösnek minősíthető információkészletüket jelentősen bővíteniük kell. Ugyanez igaz lesz a mobil értékesítési alkalmazásokra, vagy a mobil eszközökön elérhető bármilyen értékesítési oldalakra is.


 

Hasznos tudnivalók


 

Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetendő kötelező elemek:
• az élelmiszer neve
• összetevők
• allergének
• összetevők mennyisége
• nettó mennyiség
• minőségmegőrzési idő
• tárolási, felhasználási feltételek
• felelős élelmiszer-vállalkozás neve és címe
• származási hely
• felhasználási útmutató
• alkoholtartalom 1,2% felett
• tápértékjeölés

Tápértékjelölés:

– Kötelező elemek
• energia
• zsír /telített zsírsavak
• szénhidrát /cukrok
• fehérje
• só

– Önkéntes elemek
• egyszeresen telítetlen zsírsavak
• többszörösen telítetlen zsírsavak
• poliolok
• keményítő
• rost
• bármely a rendelet XIII. mellékletében felsorolt, szignifikáns mennyiségben jelenlevő vitamin és ásványi anyag


Allergének

Az allergének jelölése kötelező, a nem előrecsomagolt élelmiszerek estében is. Ez következő esetekre érvényes: ha egy élelmiszert előrecsomagolás nélkül kínálnak a végső fogyasztónak; vendéglátásnak, közétkeztetésnek; a fogyasztó kérésére az értékesítés helyén csomagolják, illetve a közvetlen értékesítés céljából előrecsomagolják. A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében a kötelező elemekről a tagállamok hozhatnak nemzeti jogszabályokat.

Önkéntes vállalások a népegészségügy javulása érdekében

Só, zsír, kalória, transzzsír, felelős reklámozás, címkézés, táplálkozási információk. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) nem csupán az iparági szereplőknek javasolja, hogy járuljanak hozzá e területeken tett vállalásaikkal a magyar fogyasztók sokszínű és kiegyensúlyozott táplálkozásához, hanem társadalmi összefogást remél a célok megvalósítása érdekében. Az önszabályozás eszközével élve az ÉFOSZ felhívást intézett valamennyi élelmiszeripari vállalkozáshoz és szervezethez, melyek élelmiszerrel látják el a fogyasztókat.

 

Kvízek
Kiemelt rovataink