Az egy évvel ezelőtt egyetemmé alakult Eszterházy Károly Főiskolán pedagógusokat és bölcsészeket képeznek, oktatnak természettudományokat, gazdaság- és társadalomtudományokat is. Egyik képzésükhöz készült az a gyógynövény- és drogismereti tankönyv, amely néhány éve a TÁMOP pályázati konstrukció keretében készült. Olyan megállapítások is találhatóak benne, amelyekkel általában a tudománytalan álhíreket terjesztő alternatívmedicina-oldalakon találkozhat az olvasó.
A tankönyvben kifejezetten veszélyes részek is vannak: a rákkeltő és májkárosító fekete nadálytövet belsőleg fogyasztani például szigorúan tilos. Ehhez képest a könyv szerint fogyasztásakor a rák kockázata nem nagyobb, mintha valaki megenne egy darab mogyoróvajas szendvicset, egyharmad gombát vagy fél pohár szacharinos üdítőitalt. A kiadvány azt is állítja, hogy egy üveg sör vagy bor századrésze is veszélyes, és rákkeltő az etilalkohol is.
– Ezek hihetetlen állítások. A bizonyítottan rákkeltő hatású fekete nadálytövet nem szabad összemosni élelmiszerekkel. Még a felvetés is felfoghatatlan – mondta az MNO érdeklődésére Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke.
A könyvben olyan rész is szerepel, amely szerint az étkezési növények 5-10 százalék rákkeltő anyagot tartalmaznak. A szerző szerint a búza, a kukorica, a mogyoró, a zeller, a gombák tele vannak ilyen anyagokkal. Viszont olyan rákmegelőző anyag is van bennük, mint a C- és E-vitamin, a béta-karotin. Sajátos tálalása a témának ez is. A jegyzet említi Samuel Hahnemannt (1755–1843), a homeopátia atyját, úgy hivatkozva rá, mint aki mérgező anyagok tanulmányozása során dolgozta ki elméletét, amely napjainkban is egyre terjedő, valóban alternatív, teljesen új szemléletű kezelési forma. Az viszont kimarad a tankönyvből, hogy a tudomány alapvetően más álláspontot képvisel a módszerrel kapcsolatban, mint az alternatív medicinák hívői. Bár az akadémiák és a tudományos társaságok csak az elmúlt néhány évben foglaltak állást ennyire határozottan, a homeopátiát a szakma soha nem tartotta hatékonynak. Ma pedig egyértelműen kijelentik: a homeopátiának semmilyen tudományos alapja nincs.
Azok a mondatok is az egyetemi könyvből származnak, amelyek szerint a gyógynövények gyökérrészeit teliholdnál, újholdnál és fogyó holdnál érdemes gyűjteni, tavasszal vagy ősszel, napkelte előtt vagy napnyugta után. Mivel a gyökérnövények eleme a föld, ezért a földnapok, azaz a bak, szűz vagy a bika jegyének napjai megfelelőek a szüretre. A virágrészek gyűjtése növő holdnál és teliholdnál a legalkalmasabb, kevéssel dél előtt, napsütéses napon, amikor a harmat már felszáradt. A virágnövényeknek a levegő elem felel meg, ezért az ikrek, a mérleg és a vízöntő jegy napjai a legalkalmasabbak a növénygyűjtésre a könyv szerint.
– A holdfázisok szerinti növénygyűjtés ebben a formában finoman szólva sem nevezhető tudományos megközelítésnek. Az a kijelentés, hogy a növények 10 százaléka rákkeltő hatású anyagot tartalmaz, viszont több bennük a rákellenes anyag is, szintén megmosolyogtató állítás – mondja Csupor Dezső.
A tankönyv irodalomjegyzéke is pikáns. Külföldi szakirodalom egyáltalán nincs benne, ugyanakkor föllelni olyan könyveket, amilyen Maria Treben Egészség Isten patikájából című műve. Ez az etnobotanikai kutatási források alapján készült munka laikusoknak szól, sok közkeletű és valóban hasznos tanács olvasható benne. Viszont ha valaki rossz oldalon nyitja ki, és vakon követi iránymutatását, annak könnyen az egészsége láthatja kárát. A Treben-könyv hibáit szakmai körökben gyakran emlegetik, ami különösen amiatt szomorú, mert az 1990 óta több kiadó által is publikált munkát a legnagyobb példányszámban eladott és egyben legismertebb gyógynövényes könyvként tartják számon.
