A Cincinnati Gyermekkórház kutatói, Shokrollah Elahiés munkatársai egérkísérletek segítségével kimutatták, hogy az újszülött immunrendszere speciális immunszuppresszáns hatású sejteket termel (Immunosuppressive CD711 erythroid cells compromise neonatal host defence against infection). Ennek következtében az újszülöttek fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre, de ez a kb. 3 hétig fennálló ablak-periódus arra is lehetőséget ad, hogy a szimbionta baktériumok megtelepedjenek a bélben. Mint a kutatást vezető Sing Sing Way a The Scientist című lapnak elmondta, ha bebizonyosodik, hogy az emberben is ez a mechanizmus működik, akkor új lehetőségek nyílnak majd az újszülöttek immunrendszerének befolyásolására, serkentésére, illetve gátlására, valamint lehetővé válik az oltások hatékonyságának javítása.
Arginin a csecsemőtápszerben
Az újszülött egerek ezerszer fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben, mint a felnőtt állatok, és mint most a kutatók kiderítették, ennek (legalábbis egyik) oka az, hogy a szervezetük nagy számban termel úgynevezett CD71+ sejteket. E sejtek mennyisége az újszülöttek életének második hetében 60 százalékkal csökken, majd a 3. héten mennyiségük eléri a felnőttekre is jellemző számot. Ezzel párhozamosan az immunrendszer gátlása is feloldódik.
A kutatók azt is megnézték, mi történik abban az esetben, ha az újszülött egerekben az ablak-periódus során kiirtják a CD71+ sejteket: ekkor a bélbaktériumok intenzív gyulladást váltanak ki. Way hozzátette: más okok is közreműködhetnek abban, hogy az újszülött immunrendszere gátlás alatt van – így pl. elkerülhető az is, hogy a magzat immunrendszere még méhen belül megtámadja az anya szervezetét.
A kutatók azt is megállapították, milyen mechanizmussal gátolják a CD71+ sejtek az immunrendszert: egy argináz nevű enzimet termelnek, ami az arginin nevű aminosav lebontását végzi, és ez az enzim gátolja az immunrendszer működését. Vagyis azok az anyagok tehát, amelyek gátolják az argináz működését, potenciálisan serkentik az immunrendszert. Bár az egér és az ember immunrendszere nem teljesen azonos, a kutatók azt is kimutatták, hogy az emberi köldökzsinórvér is gazdag CD71+ sejtekben, és azok az embercsecsemő immunrendszerét is gátolják.
Némelyik csecsemőtápszer tartalmaz arginint, ennek bontása lefoglalhatja az arginázt, ezáltal gátolhatja a szimbionta baktériumok megtelepedését, a csecsemő bélműködésének normális fejlődését – hívta fel a figyelmet egy, a The Scientistnek nyilatkozó szakértő, Sidney Morris, aki azt is hozzátette, hogy a fizikai traumát elszenvedett emberek, illetve a tumoros betegségben szenvedők szervezetében is gyakorta magasabb az argináz szintje és gyengébb az immunrendszerük.
Az immunrendszert gátló oltás
Sing Sing Way és munkatársai egy másik immunológiai rejtély megoldásához is közelebb kerültek: tavaly jelent meg a terhes nők immunrendszerét vizsgáló cikkük, szintén a Nature-ben (Pregnancy imprints regulatory memory that sustains anergy to fetal antigen), amely azt a kérdést feszegeti: hogyan lehetséges, hogy a terhes nő szervezete nem támadja meg a számára idegen antigéneket (az apától származó antigéneket) hordozó magzatot. Megállapításaik hozzájárulhatnak olyan eljárások, vakcinák kifejlesztéséhez, amelyek a koraszülés megakadályozásában segíthetnek.
Mint kiderült: a terhes nő szervezete immunszuppresszív hatású, szabályozó CD4-sejteket termel (Treg-sejtek), és ezek a magzati antigénekre specifikus CD4-sejtek életben maradnak a gyermek megszületése után is. Az általuk fenntartott memória révén pedig a következő terhesség során gyorsabban létrejön az embrióval kapcsolatos immuntolerancia – ez a magyarázata annak, hogy a második és az azt követő terhességek során általában kevesebb az anyai immunrendszer túlzott aktivitása miatt kialakuló komplikáció.
Mint Way doktor a Science Daily című lapnak elmondta, a jelenlegi oltásokat úgy tervezik, hogy azok aktiválják az immunrendszer működését serkentő T-sejteket. Way és munkatársai felismerései viszont lehetővé teszik olyan vakcinák kifejlesztését, amelyek az immunrendszer működését gátló CD4 T-sejteket aktiválják, ezáltal közreműködhetnek pl. autoimmun betegségek kezelésében.
