A rukkola 9 egészségvédő hatásáról szóló írás több változatban felbukkan a különböző honlapokon, szépen összegyűjtve mindent, amivel hangsúlyozni lehet a növény előnyös tulajdonságait. A rukkolának a maga kategóriájában nincs semmi szégyenkezni valója, de azért annyira nem különleges, írja legújabb blogbejegyzésében Alimento, azaz Meleg Sándor dietetikus.
A káposztafélék általában véve tartalmaznak olyan anyagokat, melyek kellő mennyiségben, rendszeresen fogyasztva csökkenthetik egyes daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ehhez képest a „véd a ráktól” mottó kicsit túl van egyszerűsítve.
A glükozinolát kérdéskör is elég érdekes, először is tisztázni kell, hogy ez nem egy anyag, hanem egy nagy család, legalább 130 tagot számlál, az egyes molekuláknak jelentősen eltérő hatásaik lehetnek. Éppen emiatt erre hivatkozva nem nagyon lehet bármely növényre vonatkozóan egészségügyi hatásokat megfogalmazni, hacsak nem mondjuk meg pontosan melyik növényben, melyik glükozinolát van benne, annak egyébként milyen hatása van az emberi szervezetben (mert állatkísérletekben más-más hatások jelenhetnek meg) és egyébként mennyi is található az adott növényben, ebből pedig milyen mennyiségek fogyasztása lenne szükséges ahhoz, hogy a hatást az emberi szervezetben kiváltsa. Ez jó sok dolog, amit valahogy nem írtak a rukkola reklámok mellé, de általánosságban az összes többi növényhez sem. Ez a "van benne" típusú torzítás tipikus esete ismételten.
A glükozinolátok között vannak olyanok, melyek állatokban máj- és vesekárosító hatásúak, befolyásolják a pajzsmirigy működését és akár megváltoztathatják egyes állatok viselkedését is – a növények nem viccből állítják elő ezeket a vegyületeket, hanem önvédelemből kártevők és betegségek ellen.
A viszonylag jónak mondható kalcium-tartalom mellett a rukkola jó káliumforrás (370 mg/100 g), más mikroelem tekintetében viszont semmilyen kiemelkedő tulajdonsága nincs. Vitaminok közül a folsavon és a K-vitaminon túl a leveles zöldségekre jellemző B1 és B2 vitamin, illetve karotin tartalma mondható jelentősnek – itt sincs semmi olyan kiemelkedő tulajdonsága, amit ne tudnának a vele egy kategóriában versenyző növények.
A rukkola, alapvető tulajdonságait tekintve, nem emelkedik ki a vele azonos kategóriába sorolható zöldségek közül, azoknál kedvezőbb egészségügyi hatást nem vált ki.
| A rukkola |
| A magyarul borsmustár (Eruca sativa) néven ismert növényke a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozik. Salátaként, fűszer- és olajnövényként elterjedt, a mediterrán térségben őshonos, Magyarországon a második világháborút követően terjedt el igazán, gyomtársulásainak tagjaként, élelmiszerként pedig valamikor az ezredforduló körül jelent meg, az akkori bio-hype keretein belül lett igen népszerű. Magvaiból csípős, erős illatú mustárt készítenek illetve savanyú ízű olajat préselnek - ezek hazai forgalmazásban elég ritkán érhetők el – írja az Alimento.blog.hu. |
