Felköltöztek az alagsorokból az intézményi gyógyszertárak, és véleményvezérré váltak a kórházi gyógyszerészek – sűrítette egy mondatba az utóbbi 10-15 év, a klinikai gyógyszerészetet érintő változásokat Hankó Zoltán a napokban, az IME egészségügyi szaklap XXIII. Menedzsment és leadership konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett. – Dinamikus előrelépésre volt lehetőség mind infrastrukturális, mind szakmai téren, a klinikai gyógyszerészek státusza megerősödött, aminek nyomán ma már mintegy hétszázan vesznek részt a betegellátásban – sorolta a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke.

A pozitív eredményekre árnyékot vetett, amikor deklarált célként fogalmazódott meg a kormányzati szándék tavaly áprilisban, hogy egységesítsék a kórházi gyógyszerbeszerzést és gyógyszertári informatikát, valamint, hogy az ezt működtető projekttársaságnak adja át az intézmények vényforgalmas részlegeinek üzemeltetését is.

Az átalakítás potenciális előnye a gyógyszeradagoló automaták egységes megjelenése a kórházakban. Ezek beszerzése és üzemeltetése ugyan meglehetősen drága, de minőségbiztosítási és betegbiztonsági szempontból nagy előrelépést jelent, ahogyan az informatikai rendszerek összehangolása is. Az egységesített szakmai adatbázis, az azonos vényíró és expediáló programok lehetővé teszik azt is, hogy a kórházból kikerülő pácienst saját lakóhelyén tovább gondozza a helyi gyógyszerész, hiszen hozzáfér a megkezdett gyógyszerelés adataihoz – vázolta az MGYK elnöke. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy szakmai konfliktusokhoz vezethet, ha a kórházi gyógyszerészeknek két főneke lesz: egyrészt az intézmény, másrészt a projektcég menedzsmentje, de nem tisztázott az sem, ki viseli majd a szakmai felelősséget a kettős vezetésben.

Szétzilálódó rendszerek

A közbeszerzési eljárás során kiválasztott projekttársaságnak kell majd menedzselnie a vényforgalmas részlegek beszerzési, raktározási feladatait, ugyanakkor a kiemelt szakellátásokhoz kapcsolódó eljárások főigazgatói kompetenciakörben maradnak.

Borítékolható, hogy az intézményi gyógyszerellátás egy kézbe adása a gyógyszer-nagykereskedelem teljes rendszerét is szétzilálja, de a HBCS újragondolására is szükségessé válik, hiszen a projektcég a gyógyszerbeszerzés teljes volumenét átveszi a szolgáltatóktól, és közvetlenül számol el a Namzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, miközben jelenleg a HBCS tartalmazza az ellátások gyógyszerköltségeit – sorolta a buktatókat Hankó Zoltán. 

Inkoherenssé válik a közforgalmú gyógyszerellátás szabályozása is a projekttársaság belépésével –folytatta. – Miközben az intézmények vényforgalmas részlegei most a kórházi főgyógyszerészek irányítása alá tartoznak, azok bevételei és költségei az intézményeket terhelik, vállalkozási keretek között jelenik majd meg ebben a rendszerben a projektcég, amely számára eltérő minimumfeltételeket határozott meg a döntéshozó. Mindez versenyjogi kérdéseket is felvet, különösen, hogy a projekttársaság annyi vényforgalmas részleget nyithat, amennyit csak akar. 

Ismeretlen a hatástanulmány, igazolódtak az aggályok

Az Egyesült Államokban, Hollandiában és Szlovákiában próbálkoztak hasonló rendszer bevezetésével, azóta azonban már visszakoztak, így jelenleg világon sehol nem működik ilyen formában a kórházi gyógyszerellátás – hangsúlyozta a kamara elnöke, és megjegyezte azt is, a hazai bevezetést megelőzően nem készült hatástanulmány, a remélt előnyöket sem ismertették – legalábbis a kamarával biztosan nem. Ellenben a rendelet megjelenését követő egyeztetések során a felvázolt aggályok visszaigazolódtak – mondta Hankó Zoltán, aki szinte biztos abban, hogy jövőre az intézményi gyógyszerellátást még nem veszi át a projektcég.

Bár a koncesszióba adás dátuma 2025. január 1-je, a kórházi menedzsmentek már felhatalmazást kaptak a jövő évi gyógyszerközbeszerzések elindítására, ami a kamara elnöke szerint arra utal, hogy a következő év végéig ez nem valósul meg, sőt, álláspontja szerint azt követően is elodázzak, mivel ez a lépés (szakma) politikai kockázatokat jelent a 2026-os választásokra vonatkozóan is.

Ugyanakkor a vényforgalmas részlegek kiszervezésének előkészítése nem állt meg, hatványozottan került az asztalra, ám az MGYK véleménye szerint alkotmányos kérdéseket vet fel, „amit át kell gondolnunk” – fogalmazott a köztestület vezetője, hangsúlyozva, hogy továbbra sem támogatják a vényforgalmas részlegek kiszervezést, mert az számos problémát generál.

Összezártak a szereplők

A támogatotti gyógyszerpiac közel fele, mintegy 350 milliárd forint felett rendelkezhet majd a megalakuló projekttársaság, amelynek az intézeti gyógyszerbeszerzés mellett nagykereskedelmi jogosítványokat is biztosít a jogszabály, így a nagyértékű gyógyszerek is az ő kezébe kerülnek – hívta fel a figyelmet hozzászólásában Bodrogi József egészségügyi közgazdász, aki szerint az állami monopóliumot magánmonopóliummá konvertálják, ami komoly aggályokat vet fel.

Bármilyen plusz szereplő integrálása a gyógyszerellátásba drágábbá teszi azt, semmiképpen nem olcsóbbá – hangsúlyozta az MGYK elnökének aggályait is osztva Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke. Szerinte a szegmens egyetlen szereplője, így sem az innovatív és generikus ellátók, sem a nagykereskedők nem látják, mi lenne a koncesszióba adás haszna. – Különösen veszélyes „ráereszteni” egy projekttársaságot a rendszerre a nemzetközi ellátási láncok sérülékenysége és az ebből eredő gyógyszerhiányok miatt. Bár a hazai gyógyszerellátási lánc egyelőre még erős, éppen ennek megőrzése érdekében sokan bízunk a döntéshozó bölcsességében, hogy végül nem engedi be a projektcéget a rendszerbe csak azért, hogy az pénzt tudjon keresni. Mert más haszna ennek az intézkedésnek egyelőre nem látható – zárta az elnök.

Borítókép: Pharma Tribune archív/AdobeStock