Míg Magyarországon az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendszer az európai országok között egyedülállóan magas átoltottságot biztosít, jelenleg még nincs a felnőttkorra kidolgozott, élethosszig tartó oltási program, pedig a nemzetközi ajánlások szerint az elöregedő társadalmakban kiemelkedő jelentősége van a gyermekkorban felvett oltások hatásának fenntartására. Mindezzel nemcsak a prevenciót erősíthetik a társadalmak, hanem ennek nyomán az egészségügyi, szociális és gazdasági kihívások is mérsékelhetők – derült ki a keddi konferencia előadásaiból.
Bár sokan úgy gondolják, hogy a gyermekkorban megkapott oltások egy életre védettséget biztosítanak, Mészner Zsófia, a The Mission Board on Vaccination in Europe tagja, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója úgy fogalmazott, az oltóanyag mindig ugyanolyan, azonban hogy erre ki, milyen módon képes védettséget kialakítani, az saját adottságaitól, aktuális immunállapotától és az életkortól is függ. Számos olyan oltóanyag van, amellyel, ha 40-50 éves kor előtt immunizálják az egyént, az immunmemóriája a későbbiekben bármikor előhívható.
A nemzetközi ajánlások szerint tízévente érdemes immunizáló oltóanyagból emlékeztető oltást kapniuk a felnőtteknek tetanusz ellen, ennek előnye, hogy sérülés esetén nem, vagy csak nagyon kivételes esetekben kell tetanusz toxoidot adni.
Szamárköhögés ellen az ötvenes évek eleje óta gyakorlatilag valamennyi országban oltanak, azonban az utóbbi hónapok tapasztalata, hogy ennek ellenére mégsem sikerült a kórokozót olyan mértékben visszaszorítani, hogy ne tudjon a későbbiekben felnőttekben is megbetegedést okozni. Ez messze nem jelent olyan súlyos fertőzést, mintha védelem nélkül kellene szembenézni a pertussisszal, arra azonban elegendő, hogy megfertőzze a még nem, vagy nem teljes mértékben oltott csecsemőket, akiknél sokkal súlyosabb a betegség lefolyása. Ezért az Egyesült Államokhoz vagy az Egyesült Királysághoz hasonlóan Magyarországon is kifejezetten javasolt a várandósság 28-32. hete között egy emlékeztető oltás beadása. A fészekimmunitás az újszülött számára biztosít védettséget, ezért már a családtervezés során javasolják, hogy az apa és a leendő nagyszülők is legyenek oltással védve szamárköhögés ellen – magyarázta az immunológus.
A magyar uniós elnökség során prioritás az európai uniós fellépés javítása a szív- és érrendszeri betegségek esetében, illetve a megújult együttműködés a szervadományozás és transzplantáció területén – hangzott el az eseményen, ahol Bidló Judit, a belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a szakpolitika nyitott arra, hogy az átoltottság növelése érdekében a gyógyszerészeket is bevonják az oltási programokba, növelve ezzel az élethosszig tartó immunizációt.
Arról már Süle András, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének (EAHP) korábbi elnöke, a Péterfy Sándor utcai Kórház intézetvezető főgyógyszerésze beszélt, hogy gyógyszerészi vakcináció 16 európai uniós országban működik, Nagy-Britanniában pedig 50 százalékkal növekedett az influenza elleni átoltottság az azt követő két évben, hogy a páciensek a patikákban is felvehették az oltást – mondta a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének vezetője, akit ebben a szerepében kért fel a köztestület arra, hogy dolgozza ki a patikai vakcináció szakmai irányelvét.
A gyógyszertári vakcináció pilot jelleggel 2025-ben elindulhat el Magyarországon, olyan egyszer beadható oltásokkal, mint például az influenza elleni vakcina vagy a pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni oltás.
Mérhető társadalmi hozadéka lenne, ha a gyógyszerészeket is bevonnák a lakosság immunizációjába – szögezte le lapunknak Hankó Zoltán, az MGYK elnöke, emlékeztetve arra, hogy már 2015-ben javaslatot tettek arra, hogy a szezonális, illetve nem kötelező, felnőtt kori oltási rendszerben biztosítsanak szerepet a gyógyszerészek számára is. A lassan tíz éve kidolgozott javaslatra akkor nem volt fogadókészség, annak frissítése azonban a koronavírus-járvány idején megtörtént, amikor már döntéselőkészítői szinten merült fel a patikusok szerepvállalása az immunizációban.
Az MGYK azonnal reflektált a megkeresésre, és javaslatot tett a vonatkozó jogszabály-módosításokra, amelyek lehetővé tennék a gyógyszertári vakcinázás feltételeinek kialakítását, mint a megfelelő helyiség kialakítása, vagy a hulladékkezelés. Ekkor merült fel a szakmai irányelv-tervezet kidolgozásának igénye is. Ez jelenleg is folyamatban van, azonban az irányelvet csak az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kórházi klinikai gyógyszerészet tagozata nyújthatja majd be a döntéshozó számára. Az MGYK ehhez mellékeli majd az általánosan szükségesnek tartott jogszabály-korrekciós listát.
A gyógyszerészi képzettség magában foglalja az oltások beadásához szükséges kompetenciákat, ezek bővítésére – például az immunizálás során rendkívül ritkán előforduló anafilaxa ellátása – a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) korábbi egyeztetések során kifejtett álláspontja szerint nincs szükség licence-képzésre, elegendő egy egy-két napos továbbképzés is. Elengedhetetlen feltétel viszont ebben a tekintetben, hogy a vakcinációban részt vevő patikákban kötelezően rendelkezésre álljon a szövődmény esetén azonnal beadható antidótum – jegyezte meg a kamara elnöke.
A gyógyszerészek megosztottak a patikai immunizáció kérdésében – ismerte el Hankó Zoltán, aki szerint vannak, akik örömmel vállalnák ezt a nem kötelezően előírandó feladatot, ám amellett, hogy biztosítani kell a szolgáltatás építészeti és tárgyi feltételeit, annak finanszírozását is meg kell oldani. Ahogyan a háziorvosnál, úgy a gyógyszertárban is a páciensnek kellene kifizetnie szolgáltatás ellenértékét díjtételtáblázat alapján.
Hankó Zoltán az irányelvkészítés kapcsán kitért arra is, hogy májusban végre megjelent a gyógyszerhasználat kockázatait minimalizáló, az adherenciát növelő „gyógyszerbiztonsági validálás” irányelv, a kamara pedig további 4-5 terület – köztük például a meningococcus, vagy COPD és asztma ellátás – irányelveinek megújítását is kezdeményezte.
Világszerte közel kétmilliárd embert oltanak a gyógyszerészek
Legutóbb 2020-ban készült globális felmérés a gyógyszertárak és gyógyszerészek szerepéről az immunizációban. A Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (International Pharmaceutical Federation, FIP) felmérésben 99 ország vett részt. Kiderült, hogy a gyógyszertári védőoltás-beadás legalább 36 országban, illetve régióban érhető el, ezzel a gyógyszerészek potenciálisan közel 1,8 milliárd ember immunizálását biztosíthatják világszerte, további 16 országban pedig már lépéseket tettek a szolgáltatás bevezetésére. Azon országokra körében, amelyek a FIP 2016-os és 2020-as felmérésben egyaránt részt vettek, 28 százalékkal növekedett a gyógyszertári vakcinációt meghonosító államok száma négy év alatt.
Borítókép: Photo by Jakayla Toney on Unsplash
