Június végéig fejeződik be az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) égisze alatt működő intézményekben a gyógyszertörzsek központi karbantartása és a készletgazdálkodási rendszer bevezetése – jelezte előadásában Bodó Gabriella, az OKFŐ Gyógyszerészeti és Kutatáskoordinációs Főosztályának vezetője, aki azt is elmondta, április végére készül el az a stratégia, amelynek nyomán javulhat a gyógyszerekhez való hozzáférés. 

Tavaly jelentek meg a betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadás és a Klinikai Gyógyszerészi Szolgálat működését leíró módszertani levelek, amely sorvezetőt adnak a speciálisan képzett gyógyszerészek által végzendő feladatokhoz az optimális gyógyszeres terápia biztosítása érdekében. 

A klinikai gyógyszerészi szolgálatokra vonatkozó rendelet értelmében 4. szinten működhet a kórházakban a feladatellátás, a szakmai irányítás célja, hogy minden intézeti gyógyszertár legalább alapszinten biztosítsa a feladatot.

Az OKFŐ-s intézményekben és az egyetemi klinikákon 162 fő klinikai gyógyszerész vesz részt a munkában, számuk a klinikákon jelentősebb. A manuális szakmákat 33, a nem manuálisakat 65 százalékuk segíti. Feladatuk a gyógyszeres anamnézis felvétele antibiotikum-stewardship, a gyógyszerosztás klinikai felügyelete.

Bár a módszertani levelekben definiálták a szolgálatok feladatait, azok ellátása szakmakód nélkül nehézségekbe ütközik. Ugyancsak problémát jelent, hogy nem férnek hozzá az EESZT-ben a betegdokumentációhoz. Utánpótlás ugyan lenne, de bővíteni kellene a rezidensi helyek számát, ugyanis több mint 60-an jelentkeztek a 34 rendelkezésre álló szakképzési helyre. 

Ahhoz, hogy a szolgálatok megfelelően végezhessék feladataikat, biztosítva a szükséges kompetenciákat a klinikai szakgyógyszerészek számára, a hatályos törvények és rendeletek módosítására egyaránt szükség lenne, amire a főosztály javaslatot is tett a döntéshozó felé – zárta előadását – az OKFŐ főgyógyszerésze.

Ismét elhalasztották a kórházi gyógyszertárak kiszervezését

„Történetmesélésből ez lesz az utolsó előadásom!” – ezzel a felütéssel kezdte Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke az intézeti gyógyszertárak koncesszióba adásának történetét, jelezve, hogy már több ízben foglalta össze az MKSZ kongresszusain a 2023. áprilisban induló eseményeket. 

Miért nem lehet a gyógyszerbeszerzéseket és az informatikát a jelen szervezeti keretek között megvalósítani, miért kell ehhez egy projekttársaság? – ez az a kérdés, amire az elmúlt két évben nem sikerült választ kapnia a szakmának. Bár 2023-ban mindössze néhány hónapot terveztek a bevezetésre, amit először tavaly decemberre halasztottak, ám egy újabb rendeletmódosítás nyomán 2025. év végére toltak át. Mint azt az MGYK elnöke már korábban is jelezte, a vonatkozó jogszabály- és rendeletmódosítások egyértelműen a kórházak vényforgalmas egységei működtetésének kiszervezését célozzák. 

• Bár az intézeti patikák dolgozóinak munkáltatói jogait továbbra is a kórházigazgatók gyakorolják, ám a részlegek operatív tevékenységének irányítása már a projekttársaság alá tartozik – kezdett az intézkedést övező kérdések sorolásába Hankó Zoltán, felvetve az alábbiakat is:
• A vényforgalmas részlegek a kórházi infrastruktúra szerves részei, a szakemberek a munkaidejük egy részét a fekvőbeteg-ellátásban, másik részét a vényforgalmas részlegen tölt, kérdéses, hogy megőrizhető-e ez a rotáció;
• Az intézeti gyógyszertárak sok esetben segítenek a kórházak likviditási problémáinak kezelésében;  
• A nagyértékű gyógyszerek döntő többségét az intézeti gyógyszertárak szerzik be;
• A vényforgalmas részlegekre vonatkozó szabályozás radikálisan eltér a közforgalmú gyógyszertárakétól, ami versenyhátrányt jelent az utóbbiak számára;
• A veszélyhelyzeti szabályozás értelmében a vényforgalmas részlegek létesítése független az ágyszámoktól.

A beteg, a kórház, vagy a költségvetés lesz-e a nyertese az intézeti gyógyszertár és annak vényforgalmas részlegének szétválasztásának? – tette fel végül a legfontosabb, ám válasz nélkül maradt kérdést Hankó Zoltán, aki úgy vélte, hogy az idei év végére kitűzött szerződéskötési kötelezettség alig néhány hónapra van egy olyan választástól, amelynek során a kiszervezéssel kapcsolatos politikai aspektusok is előtérbe kerülnek majd. 

Hogyan javítható a gyógyszerellátás hozzáférhetősége? 

A gyógyszerhiány hátterében sokszor gyártói probléma áll, de az ellátási lánc bármely pontján felmerülhet olyan akadály, ami végül hiányhoz vezet – mondta Süle András, az MGYK Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének elnöke. Számos gyártó szerződéses partnerekkel dolgoztat, a hatóanyagok előállítása egyre inkább a távol-keletre koncentrálódik. Míg korábban a hatóanyagok 70 százalékához négy gyártó/forgalmazó tartozott, most már csak kettő. Mindemellett folyamatosan drágul a szállítmányozás, és a világgazdasági környezet is változékony, ami mind az ellátási lánc sérülését okozhatja.  

Európában a helyzet homogén, a gyógyszerészek egy 2023-as felmérésben a gyógyszerészek 95 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalt gyógyszerhiányt a megelőző egy évben. A hiánnyal leggyakrabban érintett területek az onkológia és az intenzívterápia, de a listavezetők között vannak az antibiotikumok is. A kezelések kétharmada késlekedett, egyharmada pedig elmaradt a gyógyszerhiány miatt, 43 százalékban pedig szuboptimális terápiaválasztásra kényszerültek az orvosok a gyógyszerek hiánya miatt.

Azonban nem csak gyártási és logisztikai okok állnak a gyógyszerhiány hátterében, abban olyan, az ellátórendszerhez közeli faktorok is szerepet játszanak, mint például a közbeszerzés. A folyamatok javításával mérsékelhető lenne a betegágy melletti hiány. Süle András a nemzetközi jó gyakorlatok sorából kiemelte a tervezhetőséget biztosító  3 plusz 6 hónapos modellt, amelyben a 3. hónap végén kihirdetik a nyerteseket, de a szállítási kötelezettség csak fél év múlva esedékes, amire így a piaci szereplő – akár a gyártási kapacitások bővítésével is – fel tud készülni.