A kórházi felvételek 6,5 százaléka vezethető vissza a nem megfelelő gyógyszerhasználatra, a legtöbb problémát a hibás adagolás, az interakciók, és a hiányos betegtájékoztatás okozza. Bár Magyarországon is indultak kezdeményezések a patikai gyógyszerbiztonság növelésére, ezek inkább csak szigetszerűen működnek, holott a nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a gyógyszerészek bevonása a prevenciós és gondozási programokba rendszerszintű eredményeket hoznak a betegbiztonság növelésében. A fórumon elhangzott az is, hogy a biztonságos gyógyszerelés nem csupán a megfelelő kiadást jelenti, hanem a prevenciót, az oktatást, az adherenciát és a páciens egészségértésének megfelelő betegkommunikációt is magában foglalja.
Nemcsak a szakma érzékenyítése, hanem a betegedukáció is kiemelten fontos annak érdekében, hogy a lakosság is érezze a gyógyszerbiztonság súlyát a betegbiztonságon belül – fogalmazott előadásában Somogyi Orsolya. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének adjunktusa a tavaly májusban megjelent gyógyszerbiztonsági szakmai irányelv áttekintése során azt is hangsúlyozta, hogy a legtöbb tanácsot a konzultatív expediálás során lehet átadni a pácienseknek.
A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés szakmai irányelve 41 ajánlást tartalmaz, de az irányelv alkalmazását megkönnyítő dokumentumokat, kérdőíveket és a releváns interakciós kockázatokat sorba rendező táblázatokat is magában foglal. A szerkesztők jól használható weblapokat, applikációkat is ajánlanak benne a kollégák számára. Az irányelv specifikus ajánlásai közül a szakember példaként kiemelte, hogy a konzultatív expediálás keretében fel kell térképezni a non-adherenciát vagy a tablettabevétel leggyakoribb problémáit.
Valódi, alapszintű gyógyszerészeti gondozást kellene végezni a patikákban annak érdekében, hogy nyomon követhetővé váljanak a gyógyszerelési problémák – hangsúlyozta Somogyi Orsolya, jelezve egyúttal azt is, hogy az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központban már folyamatban van az a fejlesztés, amely lehetővé teszi majd, hogy a gyógyszerész ezeket az adatokat az EESZT-ben is rögzíthesse. A szakpolitika oldaláról támogatást kapott az a szakmai elvárás is, hogy idehaza is megvalósuljon a gyógyszeralkalmazás részletes áttekintése beteginterjúval megvalósulhasson, és annak dokumentumai a térben a beteg és orvosa számára is hozzáférhető legyen.
A gyógyszerelési hibák hatékony felderítésében segítette a patikusokat a 2023-ban megjelent SZEBB-protokoll – amelynek sok eleme a hatályos irányelve is bekerült –, megjelenésével egy időben lakossági és szakmai ismeretterjesztő kampány is indult a biztonságos gyógyszeralkalmazás erősítéséért – emlékeztetett a szakember, aki szerint érdemes lenne folytatni a programot, hogy az az ország valamennyi közforgalmú gyógyszertárába eljusson. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakosságot érzékenyítő SZEBB-videók máig elérhetőek a Magyar Gyógyszerészi Kamara weboldalán, és szabadon felhasználhatóak.
Több digitalizáció, kevesebb hiba?
Az informatikai eszközök alkalmazásával mérsékelhetők a gyógyszerelésből eredő hibák, ezáltal növelhető a gyógyszer- és betegbiztonság – derült ki a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet kórházi klinikai szakgyógyszerészének előadásából. Molnár József Dénes az intézményben futó MISI és PETRA névre keresztelt informatikai alapú pilotprogramjait ismertetve mutatott rá, hogyan segítheti a digitalizáció akár a gyógyszerosztás, akár a terápia elrendelés során keletkező leggyakoribb hibák kivédésében.
A digitalizációt a Covid rúgta be – mondta Kresznovszki Miklós szakgyógyszerész, az első digitális officina vezetője. A budapesti Szent Borbála Gyógyszertárban szerzett tapasztalatok azt mutatják, digitális eszközökkel a fiatal generációt is be lehet vonni preventíven az egészségük megőrzésébe a patikában elhelyezett led kijelző falakkon közvetített üzenetekkel. Az officinába telepített kioszkokon a betegek minden információt elérnek. A szakmai fejlesztésekről szólva kiemelte, olyan helyi protokollokat is kidolgoztak, amelyek azt segítik, hogy a betegutak és az információk összetalálkozzanak, de a digitalizációnak köszönhetően nemcsak a várakozási idő csökkent, hanem optimálisabb lett a készletgazdálkodás, és a patikai szolgáltatások igénybevétele is növekedett.
Tavaly a kioszkokon keresztül 328 konzultációs időpontfoglalás történt, a jelentkezők 75 százaléka 65 év feletti volt. A legtöbben vércukor- és koleszterinszint mérésre érkeztek, de a gyógyszerelés felülvizsgálatának lehetőségével is sokan éltek. Ennek során 58 betegnél tártak fel gyógyszereléssel összefüggő problémákat, leggyakrabban (38 eset) gyógyszerduplikációra derült fény, de számos esetben találkoztak olyan panaszokkal, amelyek vélhetően gyógyszer mellékhatásból eredtek. Ezekben az esetekben felvették a kapcsolatot a beteg kezelőorvosával, és a terápia megváltoztatásával mérséklődtek a mellékhatások okozta tünetek is – sorolta a szakgyógyszerész.
A mesterséges intelligencia kínálta megoldásokról Dobson Szabolcs szakgyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem docense beszélt a fórumon bemutatott videóban a fejlesztés alatt álló Farmbot mesterséges intelligencia alapú gyógyszerinformációs chatbotot ismertetve. A csak szakemberek által elérhető zárt rendszer már most képes információt keresni és szolgáltatni az összes hivatalos alkalmazási előírásból és az Egészségvonal betegség leírásaiból. Mellékhatásokra és azok okozta tünetekre, interakciókra, ellenjavallatokra lehet rákérdezni „tőle”. A chatbot még fejlesztés alatt áll, de ha a „betanítása” eléri a megfelelő szintet, további adatbázisokkal bővíthető, mint orvosi irányelvek vagy jogszabályok.
A fórum zárásaként bemutatták annak a jelentési lapnak a tervezetét, amelyen a kiadott vények retaxálása során feltárt hibákat jelentenék a NEVES rendszerébe, lehetővé téve, hogy a nemkívánatos eseményből való tanulást szolgálják, csökkentve ezzel azok előfordulási gyakoriságát.
Borítókép: adobestock/archív
