– A magyar gyógyszeripar nem pusztán jelentős gazdasági ágazat, hanem több mint egy évszázad alatt felépített stratégiai tudásbázis, amelynek megőrzése az ország ellátásbiztonsága és versenyképessége szempontjából egyaránt kulcskérdés –Ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) szokásos, éves konferenciáját Orbán Gábor. Mint a szervezet elnöke elmondta, a Covid-járvány óta Európában felértékelődött a stratégiai autonómia, ám annak megteremtése jóval összetettebb feladat, mint új gyártókapacitások létrehozása. –  Gyárat néhány év alatt lehet építeni, de a szaktudásból, beszállítói kapcsolatokból, szabályozási tapasztalatból és képzett munkaerőből álló ökoszisztéma kialakulásához évtizedek kellenek – fogalmazott.

– Az ellátásbiztonságnak ára van – figyelmeztetett az elnök, aki úgy vélte, a tartalékkapacitások, készletek és párhuzamos beszállítók fenntartása többletköltséget jelent, miközben a növekvő minőségbiztosítási és fenntarthatósági követelményeket a finanszírozás nem követi megfelelően. A gyógyszeripar ezért nem különleges bánásmódot, hanem hosszú távon kiszámítható szabályozási és gazdasági környezetet igényel.

Az ágazat súlyát jelzi, hogy közel 14 ezer embernek ad munkát, termelésének több mint négyötöde exportra irányul, és kiemelkedő kutatás-fejlesztési tudást koncentrál. A MAGYOSZ célja, hogy a sokszereplős kormányzati döntéshozatalban egységesen képviselje a hazai gyártók stratégiai érdekeit. Orbán Gábor szerint a siker egyik mércéje az lenne, ha 2030-ra a Magyarországon előállított gyógyszerek hazai piaci súlya volumenben és értékben is növekedne, összhangba hozva az egészségpolitikai és iparpolitikai szempontokat.

Három év alatt megduplázódhatnak az innovációs források

A kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-arányos szintjét a jelenlegi mintegy 1,33 százalékról 2030-ra 3 százalékra bővítené a kormány – jelentette be a konferencián Horváth Péter. A Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára előadásában beszélt arról a kormányzati vállalásról is, hogy az alapkutatásra és innovációra fordított, jelenleg mintegy 100 milliárd forintos támogatási keretet három év alatt 225 milliárd forintra emelik, bár a forrásbővítés éves ütemezését nem részletezte. Európai uniós források bevonását és jelentős kutatási infrastruktúra-fejlesztést is kilátásba helyezett, azonban a konkrét összegeket itt sem jelölte meg.

Nem egyetemeket akarunk támogatni, hanem kiválósági infrastruktúra-központokat létrehozni – fogalmazott az államtitkár, jelezve, hogy az új innovációs stratégia az alapkutatástól a piaci hasznosításig erősítené a teljes fejlesztési láncot. Ennek részeként új támogatási konstrukciót terveznek az egyetemek és az ipar együttműködésére. Horváth Péter arra kérte a gyógyszergyártókat, hogy konkrét fejlesztési problémáikkal keressék meg a kutatóhelyeket.

A tervek között szerepel a vállalati K+F-központok magyarországi letelepedésének ösztönzése, valamint a biotechnológiai és gyógyszeripari vállalkozások együttműködésének erősítése.

Elszigetelt fejlesztések támogatása helyett a hosszú távon működő innovációs ökoszisztéma kialakítását helyezik a fókuszba – ígérte.

Átalakul az egyedi méltányossági gyógyszertámogatás

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) egyszerű kifizetőhelyből értékalapú, betegközpontú szolgáltatásvásárlóvá kell alakítani – hangsúlyozta előadásában Kaló Zoltán főigazgató. Értékelése szerint az intézmény kapacitásait az elmúlt években folyamatosan leépítették, miközben az ágazati forráshiány miatt különösen fontos lenne, hogy a közfinanszírozó mérni tudja a megvásárolt szolgáltatások tényleges értékét.

A kormány 2027-től évente további 500 milliárd forint bevonását ígérte az egészségügybe – emlékeztetett a főigazgató. Az egymásra épülő emelések eredményeként 2027-ben 500, 2028-ban 1000, 2029-ben 1500, 2030-ban pedig már 2000 milliárd forint lenne az éves többlet a 2026-os szinthez képest. Ez a négy év során összesen 5000 milliárd forintnyi többletforrást jelentene. 

– A forrásbővítés azonban önmagában nem garantál jobb ellátást, nem automatikus, hogy csupán ettől jobb lesz az egészségügyi rendszer – hívta fel a figyelmet Kaló Zoltán. 

Kaló szerint a NEAK jelenleg a közfinanszírozási források mindössze 0,2-0,3 százalékát fordítja saját működtetésére, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony arány. Az informatikai infrastruktúra elavult, a személyi kapacitások elégtelenek, ezért az adatelemzési képességek újjáépítését és új szervezeti egységek létrehozását tervezik. Elsőként az egyedi méltányossági gyógyszerfinanszírozás rendszerét alakítanák át.

A finanszírozási reform középpontjába a terápiák és szolgáltatások tényleges eredményességének mérését helyeznék. A gyógyszereknél először kísérleti jelleggel vezetnének be eredményalapú, kockázatmegosztásra épülő konstrukciókat, később pedig a kórházi és alapellátási finanszírozásban is ösztönöznék a jobb teljesítményt. Kaló Zoltán szerint az európai szintű klinikai értékelés mellett a hazai gazdasági szempontokat is érvényesíteni kell, hiszen ami Svájcban vagy Franciaországban költséghatékony, nem feltétlenül az Magyarországon is.

A tervezett változások része a betegek érdemi bevonása a támogatási döntésekbe. A NEAK betegképviseleti koordinátort jelölt ki, és a jövőben a betegek tapasztalatait, életminőségét, valamint a családokra háruló terheket is figyelembe venné az terápiák értékelésnél.

– A beteg nem tanulta ezt, ő átéli – indokolta a főigazgató, miért kell a szakértői tudás mellett a betegtapasztalatnak is valódi súlyt adni.

Novemberben újjászületik az Országos Gyógyszerészeti Intézet

November 1-jén megalakul az önálló Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), és megkezdődik a kiválása az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézetből – jelentette be „A hazai gyógyszeripar szerepe a megújuló egészségpolitikában” címmel tartott kerekasztal-beszélgetés során Ilku Lívia, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A döntést előkészítő előterjesztés már kétszer is a kormány elé került, elfogadásában pedig az önálló gyógyszerhatóságot sürgető iparági támogatásnak is szerepe volt.

– Nem egyszerű szervezeti átalakításról van szó, hiszen az új hatóság többletforrásokhoz jut, megerősítik kapacitásait, és felgyorsítják a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásokat – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a vállalások között szerepel az adminisztratív terhek csökkentése és a betegek gyógyszerekhez való hozzáférésének javítása is. – A közel kétezer fős NNGYK-ból való kiválás hosszadalmas folyamat lesz, és az évek során felhalmozódott lemaradások felszámolása is időt igényel – tette hozzá az államtitkár.

A hazai gyógyszergyártás stratégiai jelentőségének elismerését, a hosszú távú iparpolitikai szemlélet és az integrált gyógyszertámogatási politika szükségességét hangsúlyozta a beszélgetésben Greskovits Dávid, a MAGYOSZ alelnöke. A beruházási döntéseknél nemcsak a gyártási képességek és a költségek számítanak, hanem az is, hogy a vállalatok mennyire bízhatnak a húszéves távlatban készülő üzleti számításokban. Ehhez kiszámítható árazási, támogatási és szabályozási környezetre van szükség.

– A finanszírozási döntésekben az iparpolitikai szempontoknak is helyet kell kapniuk – értett egyet Kaló Zoltán, de hangsúlyozta azt is, hogy a változtatásoknak igazolható betegellátási előnyökkel kell járniuk. Ilku Lívia jelezte, hogy lehetőséget lát a korábbi gyógyszerpiaci szabályok felülvizsgálatára, az OTC-készítmények hozzáférhetőségét és kereskedelmi szabályozását is ideértve. Mint fogalmazott: „a jogalkotási tér most nyitott.”

Kapitány István: A gyógyszeripar stratégiai ágazat, a tudásalapú gazdaság fontos pillére

A kormány tudásalapú gazdaságot szeretne építeni, amelyben példaként szolgálhat a stratégiai jelentőségű, exportképes, magas hozzáadott értéket előállító magyar gyógyszeripar – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a konferencián az MTI tudósítása szerint. Mint mondta, a tartós versenyelőny alapja az évtizedek alatt felhalmozott és folyamatosan fejlesztett tudás, ezért a gazdaságpolitikának a foglalkoztatás bővítése mellett az innovációra, az oktatásra és a teljesítményre is építenie kell.

A magyar gyógyszeripari vállalatok évente több mint 100 milliárd forintot fordítanak fejlesztésekre, termékeik több mint száz országba jutnak el. Magyarország az egy főre jutó gyógyszerexportban világszinten a 12., abszolút értékben a 20. helyen áll. A kormány célja, hogy több hasonlóan tudásintenzív, exportképes vállalkozás működjön az országban, miközben a hazai kkv-k alig 5 százaléka exportál.

Kapitány szerint a korábbi évek ázsiai jármű- és akkumulátoripari beruházásai mellett a gazdaság diverzifikációjára is szükség van. A külföldi befektetőktől nagyobb hozzáadott értéket, tudástranszfert, erősebb egyetemi és szakképzési kapcsolatokat, valamint a hazai beszállítók fejlesztését várják. A miniszter a tisztességes verseny feltételeinek megteremtését és a korrupció visszaszorítását is fontosnak nevezte, az állami és uniós támogatásokat pedig mérhető gazdasági teljesítményhez kötné.

A gyógyszeripar megerősítése ellátásbiztonsági kérdés is: az Európába érkező hatóanyagok jelentős része Ázsiából származik, ami stratégiai kiszolgáltatottságot jelent. Ezért Kapitány szerint erősíteni kell az európai és a hazai gyógyszergyártási kapacitásokat.

(MTI nyomán)