Az elmúlt évtizedekben a tudományos szemléletváltás miatt az elhízást már nem egyszerűen „akaratgyengeségnek” és életmódbeli hibának, hanem egy komplex kórélettani háttérrel rendelkező, relapszusra hajlamos, krónikus betegségnek tekintjük. A kezelés négy alappilléren nyugszik: a táplálkozásterápia, a fizikai aktivitás, a viselkedésmódosítás és az orvosi beavatkozások, beleértve a farmakoterápiát és a bariátriai sebészetet (1). Ezek közül napjainkban az elhízás gyógyszeres kezelése olyan gyors ütemben fejlődik, amit kevés más krónikus betegség esetén tapasztalhatunk. 2025-ben az Amerikai Diabetes Társaság (ADA) és az Európai Elhízáskutató Társaság (EASO) ezért döntött úgy, hogy önálló ajánlást ad ki az obesitas és szövődményeinek farmakológiai kezelésére vonatkozóan, amit évente terveznek megújítani. A 2026-os frissített ajánlások két legfontosabb újdonsága az elhízás korai gyógyszeres kezelésének hangsúlyozása és a testsúlycsökkentés májbetegségekre gyakorolt kedvező hatását igazoló adatok közzététele (2, 3).