A hidegnek és a melegnek a mozgásszervi panaszok, zárt sérülések kezelésében való alkalmazása nagy múltra tekint vissza. A jeges vagy hideg géllel töltött tasakok fájó testrészre helyezése, a krioterápia éppen úgy enyhítheti a fájdalmat, mint a termoterápia. Utóbbi magában foglalja a meleg fürdőket és pakolásokat csakúgy, mint az ultrahanggal vagy mikrohullámokkal generált hővel történő kezelést (1).
Némi ellentmondás fedezhető fel abban, hogy hideggel és meleggel egyaránt csillapítható a fájdalom, amely az izmok megerőltetésével vagy a zárt sérülésekkel, így a húzódásokkal, zúzódásokkal és ficamokkal jár, továbbá mindkét típusú hőbehatáshoz kedvező kimenetek köthetők a mozgásszervi rehabilitáció vonatkozásában is. Ezt a látszólagos ellentmondást a szakirodalom úgy oldja fel, hogy mindkét típusú hőbehatásnak meghatározza a helyét a mozgásszervi panaszok kezelésében. Míg a krioterápia elsősorban a sérülést követően azonnal (akutan) alkalmazható/alkalmazandó, addig a termoterápia főként a gyógyulás későbbi fázisait támogathatja, és a regeneráció időszakában lehet nagyobb jelentősége (1).
Húzódások, zúzódások és ficamok kezelése a hűtés erejével
Húzódások, zúzódások és ficamok esetén minimalizálható a későbbi károsodás, elősegíthető a gyógyulás, illetve csökkenthető a fájdalom néhány tanács követésével. A teendők 4 tanács formájában foglalhatók össze, és arra a helyzetre is érvényesek, ha a későbbiekben orvoshoz fordul a beteg. A könnyebb megjegyzés érdekében az angol és a német nyelvterületen is születtek betűszavak. A németeknél mint PECH-szabály, az angoloknál mint RICE-szabály ismert az, hogy mit kell tenni húzódás, zúzódás vagy ficam esetén. A teendők között – 2. pontként – megjelenik a hűtés, a hideggel való kezelés.
| PECH | RICE | Mi a teendő? | |
| 1 | P (Pause) | R (Rest) | Szünetet tartani a további fizikai megterhelést illetően |
| 2 | E (Eis) | I (Ice) | Hűteni kell az érintett területet |
| 3 | C (Compression) | C (Compression) | Elasztikus kötéssel kell ellátni a sérült testrészt |
| 4 | H (Hochlagern) | E (Elevate) | Emelt pozícióban, felpolcolva, nem pedig lógatva kell tartani a sérült testrészt |
1. táblázat: A németeknél PECH-, az angoloknál RICE-szabály néven ismert teendők húzódás, zúzódás és ficam esetén.
Miért érdemes hűteni a sérült testrészt?
- A hideg lassítja az agynak küldött fájdalomüzeneteket, így fájdalomcsillapító hatású.
- A hideg szűkíti a gyulladás miatt kitágult és áteresztővé vált ereket. Az érösszehúzódást követően az erekből való folyadékkiszivárgás csökken, a duzzanat lohadni kezd.
- A hideghatás hozzájárul a vérömlenyek kialakulásának megelőzéséhez (1).
Kivitelezés a gyakorlatban: hidegterápia során körülbelül 15 perc alatt a bőr hőmérsékletének az átlagos 34 °C-ról körülbelül 15 °C-ra kell csökkennie, ezt követően a hűtőtasak/hideg gélpárna levehető. Ideális esetben a létrejött fájdalomcsillapító hatás akár 2-3 órán át fennmaradhat.
Termoterápia – a magasabb hőmérséklet is hozzájárulhat a gyulladáscsökkentéshez
A meleggel való kezelést, a termoterápiát mind a klinikai rehabilitációban, mind a sportolók izmainak regenerálásában használják. A hő lágy szövetekre kifejtett kedvező hatásának az alapja az lehet, hogy fokozódik a vérkeringés, ennek révén serkentődik a gyulladásos mediátorok elszállítása, illetve oxigénhez és tápanyagokhoz jut a sérült terület. A hőmérséklet emelkedésével általában csökken az izommerevség, nő a mozgástartomány, és végeredményben enyhül a fájdalom – összességében a regenerálódási folyamatot támogatva.
Míg a hideggel való kezelés optimális időszaka közvetlenül a sérülést követő (akut) időszak, a meleggel való kezelésnek a későbbiekben, a regenerációs fázisban van jelentősége (1).
Árnika, a zárt izom- és ízületi sérülések gyógynövénye
Az árnika kivonatainak egyik fő alkalmazási területét a zárt ízületi és izomsérülések, köztük a sportsérülések kezelése jelenti, amely esetekben a gyógynövény külsőlegesen, krémként vagy gélként kerül felhasználásra (2).
Az árnika alkalmazása ma már nem csupán évszázados tapasztalatokon, hanem modern kutatási eredményeken is nyugszik. Az árnika aktív anyagai közül eddig több mint 150 vegyületet írtak le, amelyekhez gyulladáscsökkentő, antioxidáns, immunmoduláns és antimikrobiális hatásokat rendeltek (3).
Állatkísérletes és humán vizsgálatok alapján a gyógynövény nemcsak a számottevő fájdalommal járó mozgásszervi sérüléseknél használható, de sikeresen alkalmazható a sporttevékenység okozta izomfájdalom és -túlterhelés okozta kellemetlenségek enyhítésére is (2, 3). Egyes eredmények arra engednek következtetni, hogy az árnika kivonatai a fájdalom olyan mértékű csökkentését teszik lehetővé, mint a nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) diklofenák vagy ibuprofén. A gyógynövények terápiás alkalmazásával foglalkozó németországi szakmai testület, a Kommission E az árnika alkalmazását hematómák, rándulások, zúzódások, reumás ízületi és izomfájdalmak kezelésére javasolja (2).
Fekete nadálytő: zárt sérülések, véraláfutások kezelésére alkalmazzák évszázadok óta
A hazánkban is honos fekete nadálytő népgyógyászati alkalmazása nagy múltra tekint vissza. A gyógynövény gyökeréből nyert kivonat – külsőlegesen, elsősorban krémek formájában – tompa, zárt sérülések, véraláfutások, illetve izom- és ínszalaghúzódások és -gyulladások kezelésében alkalmazható (4–6).
A fekete nadálytő sejtregenerációt támogató allantoint tartalmaz, emellett nyálka, polifenolok és pirrolizidinalkaloidok is fellelhetők benne. Azonban, máig sem feltárt részleteiben az, hogy pontosan mely aktív anyagokhoz köthető a növény kifejezett fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, duzzanatcsökkentő és sebgyógyító hatása (4–6).
A fekete nadálytő ESCOP-monográfiája klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás indikációként említi a húzódásokat, zúzódásokat és rándulásokat a teniszkönyök, az ínhüvelygyulladás, illetve az oszteoartritisz mellett (7). A fekete nadálytöves külsőleges kezelés hatására a nyugalmi, a mozgás közbeni és a tapintásra/nyomásra jelentkező fájdalom jelentősen enyhül, a betegek mobilitása javul.
A gyógynövény gyökeréből nyert kivonat hatásosságát, NSAID-okkal összemérhető hatását humán klinikai vizsgálatok is igazolják különféle tompa sérüléseknél, illetve akut háttáji fájdalmaknál. Példaként említhető, hogy a diklofenákkal való összehasonlításban is jól teljesít a fekete nadálytő, és bokarándulás esetén a fekete nadálytöves kezelés a diklofenákgél racionális alternatíváját kínálja (6).
Irodalom
1. Vrindten KL, Lonati DP, Mazzocca JL, Matzkin EG. Thermal Modalities Including Hot Baths and Cold Plunges Play a Unique Role in Injury Prevention and Recovery. Arthrosc Sports Med Rehabil 2025;7:101143.
2. Smith AG, Miles VN, Holmes DT, Chen X, Lei W. Clinical Trials, Potential Mechanisms, and Adverse Effects of Arnica as an Adjunct Medication for Pain Management. Medicines (Basel) 2021;8(10):58.
3. European Scientific Cooperative on Phytotherapy. ESCOP monographs, The Scientific Foundation for Herbal Medicinal Products. Online series. Arnicae flos (Arnica flower). Exeter: ESCOP; 2019.
4. Petri G, et al. Gyógynövények korszerű terápiás alkalmazása. Medicina, Budapest 1989.
5. Beinwell: heilende Wirkung seit der Antike (deutsche-apotheker-zeitung.de); 2026.09.17.
6. ogyei.gov.hu gyógyszerinformációk; 2026.09.17.
7. European Scientific Cooperative on Phytotherapy (ESCOP). ESCOP monographs: the scientific foundation for herbal medicinal products. 2nd. Stuttgart: Thieme Verlag 200:249–254.
Borítókép: adobestock/archív
