A nagyméretű tabletták, kapszulák lenyelése, különösen az idős betegeknél, problémás lehet. A nyelési reflex zavara mellett a szájszárazság, az izomgyengeség, illetve a nyelőcső fekélyes elváltozásai is okolhatók azért, ha nem vagy csak nehézkesen sikerül a szájba vett gyógyszer lenyelése.
Négy kérdéssel tisztázható a panasz
Néhány, a beteghez intézett kérdéssel eldönthető az, hogy valójában fennáll-e a nehezített nyelés (dysphagia):
- Van olyan érzése, hogy nyeléskor valami visszamarad a szájüregében, torkában?
- Bizonyos ételeket és tablettákat egyáltalán nem tud lenyelni?
- A megszokottnál tovább tart Önnél egy étkezés?
- Sok folyadékot igényel ahhoz, hogy le tudjon nyelni valamit?
Ha a nyelési reflex károsodott…
A nyelési reflex zavara, illetve az izomkoordináció problémái dysphagiát okozhatnak. A benzodiazepinek, az antidepresszánsok, az opioidok és az első generációs antihisztaminok egyaránt gyengíthetik a nyelési reflexet. A neuroleptikumok pedig a garat motilitásának a gátlása révén vezethetnek akár életveszélyes aspirációhoz.
Ha szájszárazság okozza a bajt…
A szájszárazság (xerostomia) számos betegség velejárója; a Sjögren-szindrómás betegek, valamint a sugárterápiában részesülők szinte mindig szembesülnek vele. A szájszárazságra panaszkodó betegeknél a gyógyszerelés áttekintése elsőrendű feladat, ugyanis számos hatóanyag mellékhatása lehet a xerostomia. A triciklikus antidepresszánsok, a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI), az opioidok, az antikolinerg molekulák és a diuretikumok szedése esetén is felléphet a nyelési nehézséggel kapcsolt szájszárazság.
Gyógyszerfüggő myopathia is lehet az ok
Leggyakrabban a glükokortikoidok, ritkábban a sztatinok a felelősek a gyógyszerek kiváltotta izomgyengeségért, és az azzal járó nehezített nyelésért. Emellett, a köszvény kezelésében alkalmazott kolchicin esetén is beszámoltak már myopathiáról.
A nyelőcsövet károsító hatóanyagok is eredményezhetnek dysphagiát
A szívtáji égő érzés vagy egy bronchiális fertőzésnek hitt panasz mögött sok esetben a nyelőcső fekélyes elváltozásai húzódnak meg. Mintegy 80 olyan hatóanyag ismert, amiknek az orális alkalmazása, a nyelőcső nyálkahártyájával való érintkezés révén gyulladást vagy fekélyes elváltozásokat idézhet elő, vezető tünetként a dysphagiával.
Az orálisan alkalmazott gyógyszerek által kiváltott nyelőcső-fekély, általában idős betegeket, illetve krónikusan beteg gyermekeket érint. A bevett tabletták, kapszulák típusa (pl. filmbevonatos-e) és mérete mellett, a bevételkor elfogyasztott folyadékmennyiség is döntő abból a szempontból, hogy kialakul-e a nyelőcső-károsodás; ami már akár az első gyógyszerbevételt követően is felléphet, de lehetséges, hogy csak több éves gyógyszeralkalmazás után jelentkeznek a szimptómák.
Hogyan előzhető meg a gyógyszerek által kiváltott nyelőcső-fekély?
- A tabletta/kapszula bevétele előtt és után is kellő mennyiségű (kb. 100 ml) folyadékot kell fogyasztani.
- A gyógyszer bevételét követően 5-10 percen át függőleges pozícióban kell tartózkodni.
- A filmbevonatos tablettákat előnyben kell részesíteni a hagyományosakkal szemben.
- Ha lehetséges, folyékony gyógyszerformákat kell választani.
- A gyógyszerek alkalmazási előiratának megfelelően kell eljárni.
(Forrás: www.medical-tribune.de)
