A kizárólag gyógyszergyárak által szponzorált, illetve a kis betegcsoportokon végzett klinikai vizsgálatok eredményeit kisebb valószínűséggel teszik közzé szakmai folyóiratokban, és az Egyesült Államokban zajló klinikai kutatások adatbázisába sem feltétlenül kerülnek be – derül ki egy, a Bostoni Egyetem Népegészségügyi Karának munkatársai által végzett áttekintésből, amely a PLOS ONE című folyóirat honlapján olvasható.

A kutatók 2013. január elején véletlen algoritmussal 400 olyan vizsgálatot választottak ki a ClinicalTrials.gov adatbázisából, amelyek a státuszjelzés szerint 2008-ban lezárultak. Közülük 118 vizsgálat (29,5 százalék) eredményét sem szakfolyóiratban, sem a ClinicalTrials.gov adatbázisában nem tették közzé az áttekintés időpontjáig rendelkezésre álló négy év során. A fennmaradó 282 vizsgálat esetében medián értékben közel két év (átlagosan 647 nap, szórás: 454 nap) telt el addig, ameddig az elsődleges végpontra vonatkozó eredmények nyilvánosan hozzáférhetővé váltak.

A Cox-féle regressziós modellezés tanúsága szerint az eredmények közzétételének valószínűsége fordítottan viszonyult a vizsgálat stádiumához, azaz a 2. fázisú vizsgálatok eredményeinek publikálása nagyobb eséllyel maradt el, mint a 3–4. fázisú vizsgálatoké. Ugyancsak kisebbnek találták a közzététel valószínűségét, ha a tanulmányban csak felnőtt betegek vettek részt, ha a vizsgálat véletlen besorolásos volt, vagy ha 50-nél kevesebb beteg bevonásával zajlott. A felsorolt tényezők mindegyike közel ugyanolyan mértékben befolyásolta a közzététel valószínűségét (a korrigált relatív hazárd minden esetben 0,60–0,62 közé esett).

Egy további tényezőtől, a vizsgálat szponzorának jellegétől viszont ennél számottevően nagyobb mértékben függött a vizsgálati eredmények sorsa: a kizárólag gyógyszergyár által finanszírozott vizsgálatokat szignifikánsan kisebb eséllyel publikálták akár folyóiratban, akár az engedélyezett vizsgálatok adatbázisában, mint a nem gyógyszeripari cég által szponzorált vagy a kevert finanszírozású tanulmányok eredményeit (korrigált relatív hazárd: 0,49).

Az áttekintő közlemény szerzői szerint a vizsgálati eredmények közzétételének ilyen nagyarányú elmaradása etikai és tudományos aggályokat is felvet. A vizsgálatokban való részvételre jelentkező betegek zömmel nemcsak önmagukért, hanem a tudomány előmozdításáért és betegtársaik megsegítéséért is vállalkoznak arra, hogy egy még kísérleti stádiumban való kezelésnek vetik alá magukat. Bizonyára csalódottak lennének, ha tudnák, hogy a vizsgálatban összegyűjtött tapasztalatokról a finanszírozó cégen kívül senki nem szerzett tudomást – véli dr. Christopher Gill, a közlemény egyik szerzője az etikai kérdéseket boncolgatva. Ha a tudomány oldaláról vizsgáljuk a kérdést – lép tovább –, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a hibákból éppen úgy tanulhatunk, mint a sikertörténetekből. Ha viszont csak a pozitív eredményeket látjuk, nem lehet teljes a kép – állítja a kar farmakológiai programjának vezetője.

Az áttekintés egyértelmű publikációs torzítást jelez – összegzik megállapításaikat a szerzők, és rámutatnak, hogy a vizsgálat szponzora és az eredmények közzétételi valószínűsége közötti kapcsolat a kutatók eltérő motivációit tükrözheti. A tudományos életben nagy hangsúlyt fektetnek a publikálásra, ezért a korai stádiumú vizsgálati eredményeket is fontos közzétenni, míg a gyógyszeriparban dolgozók valószínűleg csak akkor érzik közlésre érdemesnek – mondhatni gyakorlati értékűnek – a vizsgálati eredményeket, ha azok legalább 3. fázisú vizsgálatokból származnak. Emellett az előrehaladott vizsgálatok esetében a jogi szabályozás is segíti az eredmények nyilvánossá tételét, a 2007-ben elfogadott Food and Drug Administration Amendments Act (FDAAA) kimondja ugyanis, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához (FDA) engedélyeztetési céllal benyújtott kezelési eljárások klinikai vizsgálatainak főbb eredményeit kötelező közzétenni a ClinicalTrials.gov nyilvános adatbázisában.

A klinikai vizsgálatok átláthatósága vitathatatlanul a nép egészségét szolgálja – vonják le a végkövetkeztetést a szerzők –, így joggal várható el, hogy a betegek részvételével zajló minden tanulmány eredménye nyilvánossá váljék. A klinikai vizsgálatokba vetett bizalom és az szakirodalom torzításmentessége is csak így maradhat fenn.