Tinnyei Mária
Becsült olvasási idő: 2 perc
Mégis lehet esély az állami patikahálózatra

A gyógyszerészek után az államnak lesz elővásárlási joga, amennyiben egymás között nem tudják értékesíteni az eladásra kínált üzletrészt a patikusok – ez áll abban az Országgyűlés elé került legújabb egészségügyi salátatörvény tervezetben melyről holnap szavaznak a képviselők.

A zárószavazásra bocsátandó T/11107/51. számú javaslatba foglaltak szöges ellenétben állnak a korábbi, a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetői által hangoztatott alapelvekkel.

„A korábbi közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetén – más jogszabályon alapuló elővásárlási jogot megelőzően – az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt, bármely gyógyszerészt, az államot – ebben a sorrendben – elővásárlási jog illeti meg. Ha az elővásárlási jog jogosultja az átruházási szándék és a vételár vele való közlésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával. Az állam által így szerzett tulajdoni hányadot az (1) bekezdésben és a 74 . § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése tekintetében be kell számítani. Az állam elővásárlási jogát, illetve tulajdonosi jogait gyakorló szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.” – pontosan ez az a passzus, mely akár új dimenzióba is helyezheti a köztestület által korábban oly sokszor hangoztatott célt.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetői folyamatosan azt kommunikálták, hogy a kormány által támogatott, tulajdonképpen a piac újrarendezésére lehetőséget kínáló „patikai tulajdonrész vásárlási akcióval” az a céljuk, hogy a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontok érvényesülhessenek és az ellátás színvonala ne romoljon.

A közösségi portálokon a patikai tulajdonszerzés kritizálók szerint innen már csak egy lépés, hogy a Nemzeti Dohányboltok szomszédságában" Nemzeti Népegészségügyi Találkozóhelyek" is megnyílhassanak.

Piaci elemzők szerint a mostani módosítás tulajdonképpen jelentheti azt is, hogy ha az állam nem „figyel” hirtelen nagyon sok veszteséges patikában válhat tulajdonossá és az egyébként is szűkös büdzsét újabb, ellátási érdek/kötelezettség miatti kiadások terhelhetik majd. Igaz, a jogszabály módosítás arra is kitér, hogy az államnak a tulajdonszerzését követően 3 éven belül pályázatot kell kiírnia, ám ennek szabályairól még nem tudni semmit, ennek részleteit majd egy későbbi rendeletben határozzák meg.

Az állami patikahálózat rémképével ijesztgetők már korábban is ezt a tendenciát vélték felfedezni, már csak azért is, mert nem csak a tulajdon, a menedzser jogokra is rátenné a kezét a kormány.

Azért, hogy ne csak papíron legyenek tulajdonosai a gyógyszerészek a patikáiknak, garantálni kell, hogy a tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal rendelkezzenek a gyógyszerészek – nagyjából ez a lényege annak az Egészségügyi Bizottság által jegyzett törvényjavaslatnak, melyet az egészségügyi bizottság elnöke, Kovács József írt alá és nyújtott be 2013. június 5-én az Országgyűlés elé. (Az egységes szerkezetbe foglalt törvénytervezet 50. oldala, a 133 § 2. bekezdés) Csakhogy a Gazdasági Társaságokról szóló törvény megengedi a feleknek azt a szerződéses szabadságot, hogy a szavazatról, az osztalékról megállapodjanak, függetlenül a tulajdoni aránytól.

A PharmaOnline kereste a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét, dr. Hankó Zoltánt, lehetőséget szeretnénk adni a hír kommentálására. 

Kvízek
Kiemelt rovataink