A szakemberek egy zsíros membránból, 36 különféle enzimből és egy rendkívül redukált – egy átlagos baktériuménál 50-szer kisebb – genomból építették fel a SpudCell elnevezésű mesterséges rendszert. Bár a Petri-csészében futó életciklus funkciói (táplálkozás, növekedés, osztódás) biológiai működést mintáznak, a fejlesztők szerint a sejt nem tekinthető klasszikus értelemben „élőnek”.

A SpudCell jelenleg még külső erőforrásokra támaszkodik: nem képes önálló energia-utánpótlásra (hiányoznak a mitokondriumok), valamint külső zsírokra, cukrokra és enzimekre szorul, és saját riboszómákat sem termel.

Kate Adamala, a kutatásról szóló publikáció társszerzője szerint a képződmény leginkább egy olyan biológiai keretrendszerként, „mini gyárként” értelmezhető, amely képes lehet a civilizáció számára szükséges vegyületek előállítására. A kutatók kiemelik, hogy ez a kontrollált platform a jövőben alapjaiban változtathatja meg az új generációs gyógyszerek – különösen az mRNS-alapú készítmények – fejlesztését és gyártását, ám az ipari alkalmazásig még számos technológiai akadályt le kell küzdeni, írja a hvg.hu.