A vizsgálat lefolytatásának hátterében az a kérdés állt, hogy bár világjárvány terjedése alatt gyorsan kifejlesztett Covid-19 vakcinák sikeresen korlátozták a SARS-CoV-2 fertőzések súlyosságát és terjedését, valamint az intramuszkuláris emlékeztető (booster) oltások továbbra is védelmet nyújtanak a magas szintű morbiditás és a hospitalizáció ellen, több közelmúltban lefolytatott vizsgálat is azt az eredményt adta, hogy az intramuszkulárisan beadott bivalens mRNS-vakcinák hatásossága körülbelül négy hónap elteltével eltűnik. Az olyan tényezők, mint az életkor, az immunhiányos állapotok és az akut utókövetkezmények befolyásolhatják a veleszületett immunitás szintjét és a vakcinaválaszt, növelve az immunitást áttörő fertőzések valószínűségét. Ezért a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy egy intranazálisan beadott nyálkahártya-vakcina korlátozhatná-e a SARS-CoV-2 terjedését azáltal, hogy fokozza a nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövetben lévő plazmasejtek és memória B-sejtek termelődését, így az immunválaszt a fertőzés helyén lenne képes növelni.
A most nyilvánosságra hozott vizsgálatban a kutatók rézuszmajmokon (Macaca mulatta) értékelték egy olyan nyálkahártyán keresztül alkalmazandó bivalens adenovírus vektor vakcina által kiváltott védő immunválaszokat, amely az ősi Wuhan törzsből származó stabilizált tüskefehérjét és a SARS-CoV-2 Omicron BA.5 változatát tartalmazta, majd ezeket az immunválaszokat összehasonlították az ugyanezen két változat tüskefehérjéit kódoló bivalens mRNS-vakcina intramuszkuláris emlékeztető dózisával kiváltott immunválaszokkal. Bár az emberekben kialakuló súlyos betegség okozta gyulladás és patológia nem teljesen reprodukálható ezekben a főemlős modellekben, a vizsgálatok kimutatták, hogy a rézuszmajom modellszervezetekben megfigyelt immunválaszok felhasználhatók az Omicron-fertőzések klinikai kimenetelének előrejelzésére humán betegek esetében is. A vizsgálatban használt adenovírusvektor-vakcina a ChAd-SARS-CoV-2-S vakcina volt, amelyet jelenleg Indiában iNCOVACC néven orrcseppek formájában adnak be. A nem patogén vírusvektort (adenovírust, Newcastle-betegség vírusát vagy parainfluenza vírusát) használó vakcinák már a fertőzés helyén immunválaszt válthatnak ki, így ezek a vakcinák ideális jelöltek a nyálkahártyán, intranazálisan beadott emlékeztető dózisra. A vizsgálatban részt vevő rézuszmajmokat először két adag intramuszkuláris mRNS-vakcinával oltották be - ezek az ősi Wuhan-törzs tüskefehérjéjét tartalmazták. Hét hónappal az alap oltásokat követően a rézuszmajmok egyik csoportjának a bivalens ChAd-SARS-CoV-2-S vakcinát adták be aeroszolos eszközön keresztül, azaz az oltóanyagot közvetlenül az alsó és felső légutakba juttatták. A második csoportnak intranazálisan, köd formájában adták be a vakcinát, míg a harmadik karon az állatok intramuszkuláris booster oltást kaptak.
További részletek a MedicalOnline portálon.
Borítókép: Chokniti Khongchum, Pexels
