Régóta úgy tudjuk, hogy Magyarország élenjár a klinikai vizsgálatokban, ám az elmúlt években egyre több gyártó Ázsiában, Dél-Amerikában vagy Ausztráliában folytatja le a studykat. Ennek ellenére őrizzük ezen a területen az előnyünket? 

Az elmúlt évtizedben valóban dinamikusan változott ez a terep, a folyamatot a koronavírus-járvány gyorsította fel, amikor a Covid elleni küzdelem során számos új ország kapcsolódott be a klinikai vizsgálatokba. A gyártók évtizedes jó tapasztalatokkal rendelkeztek a már „bevált” és megbízhatónak tartott államokban, de Latin-Amerika, vagy a Közel-Kelet országai korábban nem tartoztak ezek közé. Az ázsiai és különösen a kínai biotechnológiai ipari fejlődés nyomán a globális piacra kutató és gyártó vállalatok jelentek meg ezeken a területeken is. Ha felületesen vizsgáljuk a számokat, összességében valóban több klinikai vizsgálat folyik már ezekben az országokban, de a geográfiai mix érdemben nem változott: a top 20 gyártó továbbra is az Egyesült Államokban és Európában van jelen, utóbbin belül pedig Magyarország még mindig vonzó helyszín a klinikai vizsgálatok szempontjából, lakosságarányosan most is messze az élbolyba tartozik.

Nem is csökkent nálunk a vizsgálatok száma?

De igen, aminek egyik oka az uniós szabályozás négy évvel ezelőtti változása, ami az engedélyezési határidők hosszabbodásával járt, de már folyik ezek újragondolása a versenyképesség megőrzése érdekében. Ugyanakkor többletvizsgálatokkal is számolhatunk idehaza, hiszen a klinikai vizsgálatokban jelentős részaránnyal képviseltette magát Oroszország és Ukrajna, a háborút megelőzően ott zajlott az összes ilyen vizsgálat 5 százaléka, amelyeket most a környező államokban végeznek el, ezek egy részét Magyarországon.

Egy-egy új gyógyszer, molekula fejlesztése több millió dollárba kerülhet. Ennek a költségnek milyen hányadát teszik ki a klinikai vizsgálatok?

A gyógyszerfejlesztés drága és a költségek szempontjából nagyon kockázatos, hosszú, mintegy 10-15 éves folyamat. Ez idő alatt átlagosan másfél milliárd USD-t költenek el a gyártók terápiás területtől függően, ritka betegségek esetén a költségek akár 2,5-3 milliárd dollárra is rúghatnak. A klinikai fázis a teljes költségek 50-60 százalékát viheti el.

Miben rejlik az említett extra kockázat?

Tízezer ötletből kilencezret szűrnek ki a folyamat első szakaszában, a felfedező részben döntően informatikai segítséggel. Így már csak 1000 kerül át preklinikai fázisba, aminek végén marad 15-20 olyan készítmény, amely klinikai fázisba jut, de a fázis III. vizsgálaton még mindig 30 százalék az esélye, hogy a terápia végül megbukik. Azaz tízezer ötlet közül végül jó, ha egyből lesz olyan gyógyszer, amely a napi gyakorlatban is alkalmazhatóvá válik.

Ha már említette az informatikát. Mennyiben változtatta meg az infotechnológia, a digitalizáció, vagy a mesterséges intelligencia (AI) a klinikai vizsgálatokat?

Az informatika, az AI és a data science jelentősen átalakították a gyógyszerfejlesztés teljes folyamatát. A felfedező fázisban nagy kapacitású számítógépeken gyakorlatilag laboratóriumi munka nélkül vagyunk képesek „leszűrni” több millió molekulát, ami felgyorsítja és jelentősen olcsóbbá teszi a munkát. 

A naponta, világszerte trillió számra keletkező egészségügyi adat kutatási célokra való kiaknázása segítheti, hogy gyorsabban jussunk el a klinikai vizsgálatok végére, a többkaros vizsgálatok során pedig ma már lehetőség van személyes résztvevők helyett virtuális összehasonlításra, ami ugyancsak komoly költségmegtakarítást jelent.

Gyorsítja és megkönnyíti az AI a betegkiválasztást is, van olyan informatikai megoldás, ami a kórház informatikai rendszeréből másodpercek alatt válogatja ki azokat a pácienseket, akik alkalmasak egy adott vizsgálatban való részvételre, megkímélve ezzel az ott dolgozókat több ezer digitális karton „átlapozásától”.

Egyébként mennyire könnyű résztvevőket toborozni egy-egy studyba?

Onkológiai területen a potenciálisan alkalmas betegek mindössze 5 százaléka vesz részt klinikai vizsgálatban, annak ellenére, hogy ezen a területen nagyon motiváltak a betegek. A többiek vagy nem is értesülnek a lehetőségről, vagy tartanak attól, aminek oka elsősorban az alulinformáltság. Sok a tévhit, amelyek eloszlatásán mi is aktívan dolgozunk, együttműködve az edukációban több betegszervezettel. Az elmúlt öt évben jelentősen növeltük a vizsgálatok számát – jelenleg 90 gyógyszerkipróbálásunk van folyamatban –, amelyekbe 1400 pácienst sikerült bevonnunk. A klinikai vizsgálatoknál csak egyetlen szigorúbban szabályozott terület van, a repülésbiztonságé. A rigorózus etikai és szakmai szabályok éppen azért születtek, hogy a betegek érdeke, jólléte, valamint a vizsgálatok során keletkező adatok megbízhatósága ne sérüljön.

Felsorolna néhányat a szabályok közül?

Szigorúan korlátozott például a placébóhasználat abban az esetben, ha nincs elérhető standard terápia a beteg számára. A páciens fizetséget nem kaphat a vizsgálatban való részvételért, kizárólag az utazás, a hosszas vizitekkel járó vizsgálat során az étkezés költségeit, illetve az elmaradt munkavégzés díját téríthetik meg a gyártók. Anyagilag csak a fázis I. vizsgálatban résztvevő egészséges önkéntesek honorálhatóak. Ugyanakkor azok számára, akik vállalják a klinikai vizsgálatot, nincs várólista, kiemelt figyelemben részesülnek, heti- kétheti rendszerességgel vesznek részt viziten a vizsgálóhelyeken.

A betegek számára ténylegesen növeli a túlélést a klinikai vizsgálatban való részvétel?

Az immunterápia megjelenése megváltoztatta onkológiai kezeléseket és igazoltan javította a betegek túlélési esélyeit. Az onkoterápiás készítmények klinikai tesztelése a súlyos, 4-es stádiumú betegekkel kezdődik, innen haladunk visszafelé. Az immunterápiáknál már korai stádiumú betegcsoportok kezelése is lehetővé vált, és zajlanak sebészeti beavatkozás előtti és utáni neoadjuváns és adjuváns kezelések is. Sokkal szélesebb betegpopulációt érünk el, egyre korábbi stádiumban, így az ezekben a klinikai vizsgálatokban érintett pácienseknek jelentősen javul a túlélési esélye. 

Újabb immun-, vagy inkább a kombinált terápiákra irányulnak most a klinikai vizsgálatok? 

Az MSD onkológiai vizsgálatainak nagy része az immunterápia hatásosságát növelő kombinációs terápiákat célozza. Új irány, de komoly áttörést fognak hozni onkológiában az antitest-gyógyszer konjugátumok. Az antitesthez kötött hagyományos kemo-, immun-, vagy más terápiával rendkívül specifikussá tudjuk tenni a kezeléseket, hiszen az antitestrész közvetlenül a tumorsejthez vezeti a terápiát.

Az individualizált onkológiai terápiák új útja az mRNS vakcina, amelyet a Modernával közösen fejlesztünk, és amely személyre szabott, az adott daganat genetikai jellegzetességeit figyelembevevő, egyedi gyártást jelent. A vakcinát, amely segíti a szervezetet olyan fehérjék termelésében, amelyek kiváltják a rákos elváltozás elleni immunválaszt, a melenoma és a kissejtes tüdőrák kezelésében teszteljük, de előkészület alatt áll egyéb területeken is. 

A daganatgyógyításban az a célunk, hogy minden beteg- és alcsoportra megtaláljuk az adekvát terápiát – legyen az sugárkezelés, sebészeti műtét, vagy gyógyszer, illetve ezek kombinációja. Többek között ezért is indítottuk el a gyógyszeriparban egyedülálló kiemelt vizsgálóhelyi programunkat, amelynek keretében már hét stratégiai együttműködési megállapodást kötöttünk centrumokkal, klinikákkal és országos intézetekkel, megosztva velük kutatási anyagainkat, innovatív kezdeményezéseinket.

Az elmúlt években tetemes béremelés történt az egészségügyben. Kellő maradt az anyagi motiváció az orvosok, szakdolgozók számára, hogy vállalják a klinikai vizsgálatokkal járó többletmunkát? 

Magyarországon a klinikai vizsgálatot végző intézményhez folyik be az ezért járó összeg, amelyet nemzetközi benchmark alapján határoznak meg, a kollégák felé pedig a menedzsment osztja tovább a forrást az elvégzett munka arányában. Haladó és transzparens a hazai rendszer, ugyanakkor nem a pénz az egyetlen, és nem is fő motiváció az orvosok, szakdolgozók számára. Ezeken a vizsgálatokon keresztül lehetőség nyílik belépni a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, kiépíteni szoros szakmai kapcsolatokat, és publikálni a legmagasabb impakt faktorú lapokba. A klinikai vizsgálatok területén szerzett 25 éves tapasztalatom azt igazolja, hogy sokszor ezek sokkal fontosabb tényezők, mint a pénz. De számos haszonnal számolhat az intézmény is, amely fejlesztésre költheti a klinikai vizsgálatokból származó többletbevételt. De „járulékos haszonként” azt is megfigyeltük például, hogy azokban a centrumokban, ahol sok study fut, általánosan javul a dokumentációs fegyelem, mert a vizsgálat rendkívül szigorú adminisztrációs szabályzata egyfajta tréninget jelent a dolgozók számára.