
A szédülés a neurológiai és otoneurológiai gyakorlat egyik leggyakoribb tünete, amely jelentős életminőség-romlással és fokozott elesési kockázattal járhat. A vertigo hátterében heterogén etiológiai spektrum áll, amely magában foglalja a perifériás vestibularis rendszer betegségeit, valamint centrális eredetű kórképeket is. A vertigo kezelése komplex, etiológiaorientált megközelítést igényel, amelyben a tüneti farmakoterápia, a specifikus oki kezelés és a vestibularis rehabilitáció egyaránt szerepet játszik. A klinikai gyakorlatban alkalmazott antivertiginosus gyógyszerek eltérő farmakodinámiás mechanizmusokon keresztül befolyásolják a vestibularis rendszer működését. A különböző vestibularis kórképek eltérő patofiziológiai háttere miatt a gyógyszeres kezelés elsősorban tüneti jellegű, és rendszerint a teljes terápiás stratégia részeként alkalmazható. A korszerű vertigokezelés alapját az etiológiaorientált diagnosztika, valamint az integrált, multidiszciplináris terápiás megközelítés képezi.
