A nem alkoholos zsírmáj (nonalcoholic fatty liver disease; NAFLD) elnevezés a máj fokozott zsírtárolására utal, ami jelen esetben nem az alkoholfogyasztással függ össze (1, 2). 

A NAFLD-esetek egy részéről úgy gondolják, hogy azok a metabolikus szindrómával állnak kapcsolatban és primer kóroki mechanizmusukként az inzulinrezisztencia nevezhető meg. A NAFLD-esetek többi részében valamilyen fertőzést (pl. hepatitis C, HIV) vagy vegyszerek, gyógyszerek (pl. glükokortikoidok, metotrexát, valproinsav, tamoxifen, tetraciklin) hatását vélik meghúzódni a háttérben (2). 

Szakirodalmi források szerint a lakosság 20–30%-át érintheti a nem alkoholos zsírmáj. 

A NAFLD gyakran tünetmentes ugyan, de progrediálhat

A NAFLD nem fáj, és az érintettek többsége (48–100%) semmilyen tünetet nem tapasztal. Gyakori, hogy egyéb okból végzett orvosi diagnosztikai vizsgálatok derítenek fényt a NAFLD-re (2). 

A NAFLD kapcsán a legfőbb problémát az jelenti, hogy az, csakúgy, mint az alkoholos zsírmáj, progrediálhat, és az állapot májcirrózisba, májkarcinómába torkollhat (1).

A NAFLD-betegek 20%-ánál a NAFLD-ből egy gyulladásos kórkép fejlődik ki, a NASH (nonalcoholic steatohepatitis). A hisztológiai vizsgálat ebben az esetben már degenerált májsejteket és gyulladásokat tár fel. Ebből az állapotból a „visszafelé út” ritka, mindössze az érintett betegek 5%-ánál történhet meg. Ezzel szemben, a NASH-betegek egy részénél, körülbelül ötödénél, májcirrózis alakul ki. A májcirrózis a máj fiziológiás szerkezetének a megbomlásával, a szerv funkcionalitásának, anyagcserében és méregtelenítésben betöltött funkciójának a romlásával jár. A korábbi NAFLD-betegeknél a végső stádiumba jutás is megtörténhet, a NASH, illetve a májcirrózis talaján májrák alakulhat ki (1).

A NAFLD rizikófaktorai

A nem alkoholos zsírmáj kialakulásának a patofiziológiája és a kórképprogressziója hátterében álló folyamatok a részleteiben ma sem ismertek. Ugyanakkor bizonyított, hogy a NAFLD összefügg a centrális elhízással, a diszlipidémiával, a magas vérnyomással, a hiperglikémiával, valamint a májfunkciós tesztek perzisztáló abnormalitásaival (1, 2). Az említett rizikófaktorok tulajdonképpen a metabolikus szindróma komponensei. Vagyis a NAFLD tekinthető úgy, mint a metabolikus szindróma májbeli megnyilvánulása (1). 

Az okok után kutatva arra lehet bukkanni, hogy a NAFLD kialakulása a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal szoros kapcsolatban áll. Leírták például, hogy a NAFLD-betegek körében gyakoribb a cukros üdítőitalok és a vörös húsok fogyasztása, mint az átlagpopulációban (2). Megállapították, hogy idősebb kor, illetve a férfi nem a NAFLD nagyobb gyakoriságával függ össze. Emellett genetikai tényezők is okolhatók a nem alkoholos zsírmájért, illetve felmerült a bélflóra kóroki folyamatokban játszott szerepe is (1). Rámutattak például, hogy a Klebsiella pneumoniae baktérium több törzse képes a táplálékkal elfogyasztott szénhidrátból alkoholt előállítani, ami megemeli a vér alkoholszintjét – alkoholfogyasztás hiányában is, ez az ún. önsörfőző szindróma (3). 

A NAFLD diagnózisa

Az alkohol okozta zsírmáj és vegyszermérgezés (köztük gyógyszermérgezés) kizárása után állítható fel a NAFLD diagnózisa. A NAFLD a májenzimek (ASAT, ALAT, GGT) emelkedett szintjével és a hasi ultrahangon tapasztalható speciális elváltozásokkal jár együtt. Előrehaladottabb állapotban májbiopsziával állapítható meg a májkárosodás mértéke (1). 

A kezelés lehetőségei: a pioglitazontól az E-vitaminon át a máriatövisig

A nem alkoholos zsírmáj ellen célzott gyógyszeres terápia jelenleg nem áll rendelkezésre. Számos hatóanyag vizsgálata van azonban a klinikai kipróbálás különböző fázisaiban (1). Az elmúlt években kedvező eredmények születtek a pioglitazonnal és társvegyületeivel, illetve a glukagonszerű peptid–1 (GLP–1) receptor agonistákkal (2).

Az E-vitamin adása megfontolható lehet. A PIVENS vizsgálat alapján a 2 éven keresztül napi 800 NE dózisban szedett E-vitamin a placebo kezeléssel való összehasonlításban szignifikánsan kedvező hatású a NASH enyhítésében és a májenzimek szintjének javításában (2). 

A gyógynövényalapú szerek közül a máriatövis kivonatai emelhetők ki. A fibrózissal és cirrózissal járó NAFLD esetén napi 280 mg szilimarin 24 héten keresztüli per os adagolása (n=160) jelentősen javította a betegek biokémiai paramétereit. Egy másik vizsgálat napi 420 mg szilimarin 2 hónapon keresztüli szedéséhez kötött csökkenő transzamináz-szinteket és a máj szövettani állapotában bekövetkező javulást (4).

A folyamatban lévő vizsgálatok és a rendelkezésre álló eredmények ellenére a NAFLD kezelése napjainkban elsősorban és első vonalban nem gyógyszeres alapokon nyugszik. A javasolható életmódbeli változtatások, a fogyást középpontba helyezve, elsősorban a NAFLD progressziójának a kivédésére irányulnak. Több kisebb-nagyobb vizsgálat igazolja azt, hogy az életmódbeli változtatások, kiemelten a diétával kombinált testmozgás, kedvezően hatnak a NAFLD-betegek laborparamétereire és állapotára.

Patikai tanácsadás: milyen életmódot kövessen a NAFLD-os páciens? 

A NAFLD progressziójában a táplálkozási és egyéb életmódbeli tényezők szerepe kiemelten fontos, ezekre a táránál állva is lényeges felhívni a figyelmet (1, 2).

1. Túlsúly és elhízás esetén testtömegcsökkentés; kiindulási testtömeg 7–10%-ának megfelelő mértékű fogyás (heti 0,5–1 kg ütemben) javasolt (1). A súlyvesztés előnyei megnyilvánulhatnak a májfunkciós tesztek eredményeiben, a máj szövettani vizsgálati eredményeiben, a szérum inzulinszintben és a páciensek életminőségében (2).
2. Hipokalóriás diéta – napi 500–700 kcal-val kevesebb bevitel.
3. Mediterrán diéta követése – több zöldség, hal, diófélék, olajok, és kevesebb cukor, vörös hús és feldogozott élelmiszer szerepeltetése az étrendben.
4. A magas glikémiás indexű ételek bevitelének csökkentése, a komplex szénhidrátok előnyben részesítése.
5. Speciális fehérjeforrások (pl. hal, baromfihús) preferálása.
6. A polifenolokban dús táplálkozás kedvező lehet. A szervezetben sokoldalú hatást kifejtő polifenolok számos metabolikus zavar, így a NAFLD kezelésében is fontos szerepet kaphatnak. Ajánlható a zöldségekben, gyümölcsökben, cereáliákban, gombákban, fűszernövényekben, teában, algában gazdag táplálkozás (2).
7. Fizikai aktivitás – hetente 150–200 perc mérsékelt mozgás. Már néhány hetes mérsékelt mozgást (kerékpározás, jogging, séta stb.) követően érezhetők a fizikai aktivitás kedvező hatásai a vérnyomás, az inzulinérzékenység, illetve a vércukorszint vonatkozásában is (1).
8. Kifejezett elhízásnál (testtömegindex ≥ 35 kg/m2), amennyiben az életmódbeli változtatások nem vezetnek előnyre, mérlegelendő a bariátriai sebészeti beavatkozás lehetősége (1).
9. Kávézás javasolható. Érdekes módon a kávéfogyasztás, valószínűleg a kávéban található összetevők antioxidáns karaktere miatt, kedvezően hathat a májra. Egy metaanalízis szerint napi legalább 3 csésze kávé fogyasztása fejt ki protektív hatást (1).
10. A dohányzás és a NAFLD közötti kapcsolat megítélése egyelőre ellentmondásokkal teli, az egészséges életmódra való törekvés részeként azonban javasolható a dohányzás abbahagyása.

Kerülendők:

• monodiéták, zsírban dús diéták (pl. Atkins-diéta),
• fruktóz- és szacharóz-tartalmú élelmiszerek és italok,
• hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek, feldolgozott élelmiszerek,
• gyorséttermi ételek,
• telített- és transz-zsírsavak,
• alkoholfogyasztás (1).

Összefoglalás

A nem alkoholos zsírmáj a fejlett országokban körülbelül minden 4. felnőttet érint. Diagnosztizált kórkép esetén odafigyelést igényel az állapot romlásának megakadályozása, elsősorban életmódbeli változtatásokkal. Az életmódbeli változtatások következetes végrehajtásában a patikai tanácsadásnak nagy szerepe van. 

Irodalom

1. Herausforderung nichtalkoholische Fettleber; https://www.deutsche-apotheker-zeitung.de/daz-az/2020/daz-29-2020/herausforderung-nichtalkoholische-fettleber
2. Pouwels S, Sakran N, Graham Y, Leal A, Pintar T, Yang W et al. Non-alcoholic fatty liver disease (NAFLD): a review of pathophysiology, clinical management and effects of weight loss. BMC Endocr Disord. 2022;22:63.
3. Yuan J, Chen C, Cui J, Lu J, Yan C, Wei X et al. Fatty Liver Disease Caused by High-Alcohol-Producing Klebsiella pneumoniae. Cell Metab. 2019;30:675-688.
4. EMA/HPMC/294188/2013 Assessment report on Silybum marianum (L.) Gaertn., fructus

Borítókép: Thanasis Papazacharias képe a Pixabay -en.