A bőr viszketése a leggyakoribb bőrgyógyászati panaszok közé tartozik. A legrosszabb, amit a beteg tehet, hogy elkezdi vakarni a viszkető bőrterületet, ilyen módon teret nyitva a kisebb-nagyobb bőrsérüléseknek és a felülfertőződésnek (1, 2).
Mitől viszket a bőr?
A bőrviszketés 0-tól 99 éves korig előfordulhat. Kontakt dermatitis, ekcéma, urticaria, rühesség, különféle vírusfertőzések, rovarcsípés, napégés egyaránt okozhat viszketést. Az időskorúak különösen gyakran panaszkodnak a bőrük viszketésére. Náluk az esetek zömében a bőr barrier funkciójának elvesztésével összefüggő kiszáradás okozza a tüneteket. Ez a fajta bőrszárazsággal társuló viszketés általában a végtagokat és a törzs oldalát érinti, ugyanakkor nem jelentkezik a nedvesebb, összefekvő bőrterületeken (pl. hónaljban), illetve zuhanyzás, fürdés hatására mérséklődik (3). Minden tizedik gyermek atópiás dermatitis okozta viszketéstől szenved, és nem ritka a kismamák várandósság alatti viszketése sem.
Igen gyakori, hogy rovarcsípések okoznak viszketést. A leggyakoribb, hogy a szúnyogcsípések váltanak ki enyhébb vagy intenzívebb viszkető érzést. Érdekesség, hogy a szúnyogok közül csak a nőstények csípnek. Nem csupán pesszimista jóslat, de tény, hogy a jövőben – a klímaváltozással összefüggően – a helyzet romlására kell felkészülni (4).
A szezonális viszketések kapcsán megemlítendő, hogy a napon leégett bőr is sokakat kényszeríthet vakarózásra.
Szisztémás megbetegedések is kiválthatnak viszketést, úgymint a gyulladásos megbetegedések, metabolikus zavarok (pl. epekövesség, cukorbetegség), pszichiátriai kórképek és daganatok (1).
A papulákkal, pustulákkal járó viszketésért bizonyos gyógyszeres terápiák is okolhatók; így a kalciumcsatorna-blokkolók, az angiotenzin konvertáló enzimet gátló hatóanyagok, a szalicilátok vagy a hidroklorotiazid mellékhatásként okozhatnak viszketést (3).
A viszketés molekuláris háttere: hisztamin és egyéb molekulák
A viszketés pontos molekuláris mechanizmusa a mai napig felderítetlen. Míg korábban úgy vélték, hogy a folyamatban a hisztamin szerepe az elsődleges, mára kiderült, hogy a hisztamin mellett a szerotonin, különféle proteázok és opioidok, a bradikinin, az interleukinek és a P-anyag is kulcsfontosságú szerepet játszhatnak abban (1, 2).
Kimutatták, hogy a nőstény szúnyogok nyála eleve annyi hisztamint tartalmaz, hogy az csípést követően a bőrben már önmagában viszketést vált ki. Részben erre vezethető vissza az, hogy a szúnyogcsípést követően 20 perccel már heves viszketést érez a megcsípett személy, és ez napokon át fennmaradhat. A hisztamin mellett azonban lizozim, antikoagulánsok, a vérlemezkék aggregációját gátló anyagok, vazodilatátor hatású vegyületek és immunmodulánsok is találhatók a szúnyog nyálában. Ezek a vegyületek a viszketésen túl IgE-mediálta hiperszenzitivitást is okozhatnak, illetve képesek a gazdaszervezet immunválaszának modulálására (4).
Megállapítható, hogy a viszketéses panaszokat kiváltó mechanizmusok széles skálán mozognak, így az orvoslásuk is több pilléren nyugszik. A viszketés kezelésében a topikálisan vagy szisztémásan alkalmazott gyógyszerek mellett az ultraibolya-B (UVB) fény besugárzáson alapuló fototerápia, illetve egyéb komplementer, alternatív megoldások is szerepet kaphatnak (1, 2).
Vakarás helyett: topikális terápiás lehetőségek
A dermatózisok, az urticaria, a különféle rovarcsípések (pl. szúnyogcsípés), illetve napégés, enyhébb fokú bőrégés kiváltotta viszketés csillapításában kedvező hatásúak és gyakran használtak a hisztamin-1 receptorokat blokkoló H1-antihisztaminok. A dimetindén és a difenhidramin külsőleges készítményei Magyarországon is forgalomban vannak, vény nélkül megvásárolhatók a gyógyszertárakban. A készítmények napi 2–4 alkalommal történő használata gyorsan, már néhány perc elteltével enyhíti a viszketést és az irritációt, és a hatás 1–4 órán keresztül fennállhat (5).
A vitaminok közül a B12- és az E-vitaminokkal végeztek kedvező kimenetekkel záruló vizsgálatokat; elsősorban atopiás dermatitis esetén (6).
Már kialakult viszketésnél, különösen csípések esetén, jó szolgálatot tehet a hűtés. A hűtés azonban nem jegelést jelent! A szélsőséges hűtés kerülendő! Az alacsony hőmérséklet viszketéscsillapító hatása arra vezethető vissza, hogy a hideghatás az idegvégződésekben képes elfedni a viszketéses stimulusokat. Egyes esetekben a lokálanesztetikumok hűtéssel való kombinálása is kedvező lehet (1). A viszketéses stimulusok elnyomása nemcsak hideghatással, de elektromos impulzusokkal is elérhető; ilyen elven működhetnek a viszketést csillapító, tollszerű megjelenésű „stiftek”.
A viszketések – elsősorban dermatózisok külsőleges kezelésében vényköteles megoldásként – a glükokortikoidok, illetve az immunszuppresszánsok is szerepet kaphatnak. Ígéretesek az eredmények a kapszaicin lokális alkalmazásával, elsősorban akkor, ha a P-anyag okozza a viszketést (1). Több az USA-ban született szakirodalom a kortizont tartalmazó külsőleges szereket ajánlja nemcsak ekcémás viszketés, de például szúnyogcsípés okozta viszketés esetén is, Magyarországon ez nem jellemző (4).
A viszketések enyhítésére növényi eredetű készítmények is alkalmazhatók
A bőrviszketés mérséklésére a klasszikus „bőrnyugtató” hatóanyagú növényeken túl, vagyis a topikálisan alkalmazott körömvirág, aloe vera vagy kamilla kivonatokon túl számos egyéb növényi drog alkalmazása is szóba jöhet (6).
A közepes szénlánc-hosszúságú zsírsavakban gazdag kókuszolaj vagy kókuszzsír alkalmazása a gyermekek atópiás dermatitiszes viszketése esetén éppen úgy eredményre vezető lehet, mint a vesedializált betegeknél gyakran fellépő bőrviszketés kezelésében. Más vizsgálatok a topikálisan alkalmazott édesmandulaolaj vagy a menta-, teafa-, illetve levendulaolajjal kevert mandulaolaj viszketést enyhítő hatásáról számolnak be. Ismertek vizsgálatok, amelyek alapján a gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatásáról ismert szegfűszegolaj topikális felvitele is mérsékelheti a viszkető érzést (6).
A mentolban dús borsmentaolaj bőrön történő alkalmazása – a szakirodalom alapján – többféle úton járulhat hozzá a viszketés enyhítéséhez, abban szerepet kaphat a kellemes illatú illóolaj analgetikus, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és hidegreceptorok (TRPM8) közvetítésével megvalósuló hűsítő hatása is (6, 7).
Említést kell tenni a bőr kémhatásának savakkal vagy lúgokkal való befolyásolásáról, azaz az ecettel vagy szódabikarbónával való „viszketéscsillapításról”. Noha már Hippokratész óta ismert lehetőségekről van szó, máig sem ismert a hozzájuk kapcsolható esetleges viszketéscsillapító hatások mechanizmusa. A nátrium-hidrogénkarbonátnál egyes szakirodalmak például a bikarbonát ionokhoz köthető keratolitikus hatásra vezetik vissza a viszketéscsillapító hatást atópiás dermatitis esetén (6).
Viszketéscsillapító szisztémás terápiák
Erős viszketés, valamint kiterjedt bőrfolyamatok esetén a helyileg alkalmazott antihisztaminok mellett szisztémásan adagoltak is alkalmazhatók; például a lokálisan alkalmazott H1-anthisztaminok hatása kiegészíthető szisztémásan adagolt H1-antihisztaminnal (1, 5).
A viszketés patomechanizmusa komplex, és a viszketés bizonyos típusainak a csillapításában eredményre vezető lehet egyéb hatásmechanizmusú gyógyszerek adása; így például az epekövesség okozta viszketés enyhítésében az opioid-receptor antagonista vegyületek (naloxon, naltrexon) adagolása, az atópiás dermatitis súlyosabb eseteiben pedig a triciklusos antidepresszánsok rendelése fontolható meg (1).
Irodalom
1. Song J, Xian D, Yang L, Xiong X, Lai R, Zhong J. Pruritus: Progress toward pathogenesis and treatment. 2018; Biomed Res Int. ID 9625936.
2. Elmariah SB. Lerner EA. Topical therapies for pruritus. Semin Cutan Med Surg. 2011; 30:118-26.
3. Miért viszket az idősek bőre?; www.pharmaonline.hu; 2025.03.17.
4. Fostini AC, Golpanian RS, Rosen JD, Xue RD, Yosipovitch G. Beat the bite: pathophysiology and management of itch in mosquito bites. Itch 2019; 4:e19.
5. www.ogyei.gov.hu; 2025. 03. 17.
6. Park A, Wan L, Lio P. Topical Integrative Treatments for Pruritus: A Comprehensive Review. J Integr Dermatol. 2025; https://www.jintegrativederm.org/article/131843-topical-integrative-treatments-for-pruritus-a-comprehensive-review7. Bonchak JG, Thareja S, Chen SC, Quave CL. Botanical Complementary and Alternative Medicine for Pruritus: a Systematic Review. Curr Derm Rep. 2017;6:248-255.
(Fotó: PT / AdobeStock)
