A vércukor-önellenőrzés jelentősége

Az ágy melletti vércukor-meghatározást hazánkban 1976-ban vezették be, erre azonban kezdetben csak néhány centrumban volt lehetőség. 1986-ban a 77 Elektronika Kft. fejlesztette ki az első hazai glukométert, amellyel már a cukorbetegek önállóan is tudtak mérni. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már mindössze 0,6 µl vérből, laboratóriumi pontossággal van lehetősége minden cukorbetegnek önállóan méréseket végezni. 

Az MDT szakmai irányelve szerint (1) vércukor-önellenőrzés javasolt minden cukorbeteg számára a diabéteszgondozás keretén belül, amit már a diagnózis felismerésének időpontjától érdemes elkezdeni, és a továbbiakban is rendszeresen, strukturált formában folytatni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a méréseket nem random módon, hanem bizonyos elvek alapján célszerű végezni. A vércukor-önellenőrzés gyakoriságát és időpontját meghatározó fontos tényezők lehetnek:

• az antidiabetikus terápia típusa 

• az aktuális anyagcserehelyzet 

• a kezelés rövid, közép- és hosszú távú célja 

• speciális körülmények: pl. terhesség, perioperatív állapotok stb. 

• a hipoglikémia-kockázat mértéke. 

Sajnos a mérés gyakoriságát hazánkban a tesztcsíkok ára is korlátozza, hiszen ezek támogatással csak a naponta többszöri alkalommal inzulinnal kezelt páciensek, illetve a terhességi diabéteszben szenvedők számára rendelhetők (2). 

A vércukormérési eredményeket a betegek vércukornaplóban rögzítették – és teszik ezt számos esetben ma is. Bár a napló egy nagyon hasznos eszköznek bizonyult a gondozásban, a manuális rögzítésből adódóan számos korláttal is rendelkezik. Korrekt elemzése időigényes, a betegek sokszor „elfelejtik” vezetni, vagy éppen elhozni a vizitre. Másrészt azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mind a klinikai tapasztalat, mind a szakirodalmi adatok alapján (3) a naplóban szereplő értékek sajnos nem mindig felelnek meg a valóságnak. 

Bár az egyre modernebb vércukormérők már akár több száz mérési eredményt voltak képesek tárolni, valamint egyszerűbb statisztikákat – például bizonyos időszakok mérési átlaga, hipoglikémia-predikció – megjeleníteni, ezen funkciók további fejlesztése magában a készülékben nagyon körülményesnek és költségigényesnek bizonyult. Az informatika gyors fejlődése azonban megteremtette a lehetőséget és az igényt egy új irányvonalnak, az elektronikus vércukornaplók megjelenésének. 

Elektronikus vércukornapló

Hazánkban – világviszonylatban is nagyon korán – már 2010-től elérhető elektronikus vércukornapló. Elsőként a 77 Elektronika Kft. Dcont® eNAPLÓ néven ismert rendszere jelent meg, amely azóta számos fejlesztéssel gazdagodott, és használata mind a betegek, mind az orvosok számára teljesen ingyenesen biztosított (4). A vércukormérőből az adatok Bluetooth- vagy USB-kapcsolaton keresztül tölthetők fel egy biztonságos szerverre. A feltöltést végezheti a beteg, de akár az orvosi rendelőben is megoldható. Az eredményeket egy dinamikusan fejlődő szoftver segítségével tekinthetik meg mind a betegek, mind pedig a gondozásukban részt vevő, arra az adott betegtől felhatalmazást kapó orvosok. A tájékozódást, az adatok elemzését és a terápiás döntés meghozatalát számos hasznos táblázat, grafikon és statisztikai adat segíti. Fontos, hogy mindezek exportálhatóak, kinyomtathatóak és az orvos/beteg dokumentációba beilleszthetőek. Az eNapló számos további előnnyel is rendelkezik a hagyományos vércukornaplóval szemben: 

• A medikai szoftverek elektronikusdokumentum-kezeléséhez jól illeszthető egy szintén elektronikus formában tárolható vércukornapló. 

• Teljes egészében megfelel az egészségügyi szolgáltatókkal szemben támasztott minőségbiztosítási követelményeknek. 

• Validitás – kiküszöbölhető a vércukormérések – korábban említett – páciensek általi időnkénti „kozmetikázása”. 

• Orvosi vélemények kiadásakor, támogatások igénylésekor számos esetben szükséges a rendszeres vércukor-önellenőrzés, a hipoglikémiák gyakoriságának és a megfelelő anyagcsere-állapotnak az igazolása. 

• A jól átlátható, egyszerűen kezelhető táblázatoknak és kiválóan szemléltető grafikonoknak köszönhetően hasznos segédeszköz a betegedukációban és a páciensek önmenedzselésre oktatása során. 

• Szakorvosi konzílium esetén hasznos segítség a személyre szabott terápia megválasztásában, a terápia eredményességének megítélésében. 

• Lehetőséget teremt a telemedicina-alapú diabéteszgondozásra.

 Elektronikus vércukornapló az EESZT-ben

A 330/2020. (IX. 16.) EMMI rendelet lehetőséget biztosít a telemedicinális egészségügyi ellátásra, és egyben szabályozza is a feltételeit. A diabetelógiai gondozás vonatkozásában az ilyen típusú ellátáshoz alapvető a korszerű elektronikus vércukornaplók minél szélesebb körű elérhetősége. Ezen igényt felismerve a 77 Elektronika Kft.-nek – az egészségügyi kormányzattal szoros együttműködésben – több hónapos fejlesztést követően a Dcont® eNAPLÓ-t – elsőként a magyar telemedicinás rendszerek közül – sikerült integrálnia az EESZT-be. Mindez azt jelenti, hogy a Dcont® eNAPLÓ rendszerébe feltöltött vércukoradatok automatikusan szinkronizálódnak az EESZT-vel, így egy adott cukorbeteg gondozásában/kezelésében érintett minden egészségügyi dolgozó számára elérhetővé válik, amennyiben rendelkezik az ehhez szükséges megfelelő jogosultsággal. 

Az EESZT-ben erre a célra létrehoztak egy ún. PHR (Patient Health Record) modult, amely a feltöltött vércukoradatokat kezeli strukturált – azaz elemezhető és statisztikai szempontból feldolgozható – formában. A szinkronizáció beállításához a két rendszer előzetes összerendelése szükséges, amit azonban csak egy alkalommal kell elvégezni, és utána az adatáramlás teljesen automatikus. Az összerendelést a páciens eNAPLÓ-profiljában a kezelőorvos indítja el, majd az EESZT az ágazati portálon tajszám alapján validálja az adott beteget. A továbbiakban minden eNaplóba való adatfeltöltés esetén a vércukormérési eredmények a PHR-modulban is meg fognak jelenni. A fent leírt folyamat bemutatása lépésről lépésre a https://www.dcont.hu/eeszt oldalon érhető el. 

A rendszer a telemedicina-alapú ellátáson túl egyéb további fejlesztésre is lehetőséget nyújt: 

– Medikai szoftverekbe történő integráció, ami a feltöltési és elemzési folyamatokat tovább egyszerűsítené

– A tesztcsíkok, gyógyszerkészítmények valós vércukormérési eredményeken/gyakoriságon alapuló finanszírozása (5)

– Populációszintű statisztikai elemzések

– A diabéteszregiszter megvalósulása esetén az azzal történő összekapcsolás

Amint az összefoglalóból látszik, az utóbbi években a diabéteszgondozás gyakorlata számos új technológiai lehetőséggel bővült. Rajtunk a sor, hogy megtöltsük valós tartalommal!

IRODALOM

1. Egészségügyi szakmai irányelv – A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihiperglikémiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban; Egészségügyi Közlöny 2020;12:1759–1856. 

2. Rosta L. Vércukor-önellenőrzés 2-es típusú diabéteszben. Háziorvos Továbbképző Szemle 2017;XXII(diabetológiai különszám):3–6. 

3. Given JE, O’Kane MJ, Bunting BP, et al. Comparing patient-generated blood glucose diary records with meter memory in diabetes: a systematic review. Diabetic Medicine 2013;30(8):901–913.

4. Fövényi J. A vércukor-önellenőrzés hazai története. In: Fövényi J. (szerk.): Vércukormérés és vércukor-önellenőrzés. Budapest, 77 Elektronika Kft. 2016;17–22. 

5. Rosta L. Egészségügyi infokommunikáció 2018 egy háziorvos szemével. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy 2018;1:52–54.