A szoptatott gyermekek kevesebbszer betegszenek meg fertőző betegségekben és a későbbiekben ritkábban lesznek elhízottak, mint a nem anyatejjel táplált társaik. Mindez azonban csak addig érvényesül, amíg a szoptatott csecsemőnek nem adagolnak valamilyen antibiotikumot. Az anyatej jótékony hatásainak antibiotikum-terápia következtében való gyengülését, valamint elvesztését a JAMA Pediatrics folyóiratban közölt cikkben a bélflóra összetételének megváltozásával magyarázzák.

Az anyatej több, mint tápanyag a csecsemőnek

Az anyatej csecsemő életkorához igazodó összetétele nemcsak a gyermek tápanyagszükségletét fedezi, hanem olyan – az immunvédekezésben lényeges – molekulákat is tartalmaz, amik a szoptatás ideje alatt és később is védik a gyermeket a fertőzésektől. Az anyatejjel táplált gyermekek a későbbi években ritkábban lesznek túlsúlyosak és kevesebbszer szorulnak antibiotikum-terápiára, mint a nem szoptatott-kortársaik, bizonyosodott be egy finn vizsgálatból (n=226), amelyben kettő és hat éves kor között követték nyomon a gyermekek egészségi állapotát.

Minden egyes hónap számít a szoptatásnál

Bebizonyosodott, hogy minél tovább tart a szoptatás, annál kevesebbszer kap antibiotikumot a gyermek a későbbiekben; a szoptatás minden egyes egy hónapos időszakokkal való meghosszabbítása 5 százalékkal csökkenti a későbbi antibiotikum-felírás valószínűségét. Azonban, ha a szoptatás ideje alatt antibiotikum-kezelésben részesül a gyermek, akkor az anyatej protektív hatása gyengül, és minden egyes plusz szoptatási hónap „csak” 4 százalékkal mérsékeli a későbbi életévekben történő antibiotikum-felírás esélyét.

A csecsemő antibiotikum-kezelése gátolja az anyatej jótékony hatását

A fertőzések hosszú távú megelőzésében játszott szerepe mellett sokkal kifejezettebb a szoptatásnak a későbbi túlsúly-megelőzésben játszott szerepe. Minél tovább részesül ugyanis anyatejes táplálásban egy gyermek, annál kisebb a későbbiekben a testtömegindexe (BMI). Azonban azoknál a gyermekeknél, akik a szoptatás időszakában antibiotikumot kapnak, ez a fajta összefüggés nem mutatható ki. Másként fogalmazva: az antibiotikum-adagolás teljes mértékben felfüggeszti az anyatejnek a gyermek későbbi elhízástól védő hatását.

„Az anyatej kedvező élettani hatásainak mérsékléséért, illetve felfüggesztéséért felelős antibiotikum adagolás a bélflóra befolyásolásán keresztül fejtheti ki hatását” – mondja a közleményt megjelentető Korpela. Székletminták vizsgálatával bebizonyosodott, hogy a hosszú időn át szoptatott, antibiotikum-kezelésben nem részesülő gyermekek bélflórájában több, a túlsúlytól védő Bifidobacterium és Akkermansia található, mint a nem-szoptatott és/vagy antibiotikumot kapó kortársaiknál.

Ez a vizsgálat nem az első, ami a minél hosszabb ideig tartó anyatejes táplálás előnyeit igazolja. Lényeges azonban, hogy a finn eredmények egyértelműen felhívják a figyelmet a csecsemő- és gyermekkori antibiotikum-rendelés mérlegelésének szükségességére.

(Forrás:Deutsches Aerzteblatt)