Rendkívüli potenciállal és jelentős önfinanszírozó képességgel rendelkezik a hazai gyógyszeripar – mondta előadásában Greskovits Dávid. – Az erősen exportorientált hazai gyártók tavaly 1700 milliárd forint árbevételt realizáltak Európa 20. legnagyobb exportőreként. A gyártók kutatásfejlesztési tevékenységük 98 százalékát saját forrásból fedezik, szemben a magyar gazdaságban jellemző 53 százalékkal – sorolta az adatokat a MAGYOSZ elnöke, felhívva azonban a figyelmet arra, hogy Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben is meg kell őriznünk a most még meglévő versenyképességünket. Ezt szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium és a MAGYOSZ közötti létrejött megállapodás, amelynek nyomán a kormánnyal közösen törekszenek a stabil és átlátható jogszabályi környezet fenntartására, amely nemcsak a gyógyszeripar fejlesztését és versenyképességét erősíti, hanem a nemzetköz együttműködések lehetőségét is magában foglalja.
A gyógyszeripar termelékenységét a belföldi kereslet húzza, hiszen a lakossági költésekben az egyik legmasszívabb növekedés a gyógyszer és illatszer ágazatban történt – jelentette ki Nagy Márton gazdasági miniszter, aki az NGM felmérésére hivatkozva elárulta azt is, a lakosság árérzékenysége az élelmiszer és energiaárakban a legkiemelkedőbb, a harmadik helyen azonban a gyógyszerek és a gyógyászat áll.
A belső konjunktúramutatók fokozatosan javulnak, a kiskereskedelmi forgalom pedig 9. hónapja bővül – folytatta a miniszter, aki úgy vélte, a gazdasági semlegesség és az új Gazdaságpolitikai Akcióterv megalapozza annak lehetőségét, hogy jövőre megvalósuljon a tervezett 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedés. A hazai gyártóktól azt kérte, járuljanak hozzá ehhez.
Van elképzelés, de hiányzik a cselekvés
Rendkívüli ütemben nő az ázsiai országok térnyerése a gyógyszeriparban és a hozzá kapcsolódó innovációban, ami a magyar gyógyszergyártás versenyképességet is veszélyezteti – derült ki a konferencia gyártói kerekasztala mellett, amelyet a hazai gyártók vezetői ültek körbe, a szakpolitikát Láng Róbert, az NGM egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa képviselte.
A globalizálódó világ kezd átalakulni, ami a gyógyszeriparra is hatással van. Erre utal, hogy 2024. III. negyedévében a gyógyszeripari szabadalmak harmada már Kínából származott – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos. Az ázsiai országok térnyerése pedig a hazai gyártók érdekképviselete szerint is veszélyezteti a versenyképességet. Bár egyelőre még biztató adat, hogy a hazai gyógyszergyártók exportképessége – szemben a magyar ipari exporttal – nem csökkent, hanem nőtt, ám beavatkozás híján ez gyorsan változhat.
Hitelből nem lehet megoldani a kutatásfejlesztést, az innováció központú ágazatok állami támogatásból tudnának lendületet venni, megőrizve ezzel a lépéselőnyt – hangsúlyozta Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója. Míg Poroszlai Csaba, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, a MAGYOSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rigorózus európai szabályozással szemben áll a távol keleti országok laza gyógyszeripari szabályozása, ami versenyhátrányt okozhat kontinens – és benne a magyar – gyártóinak is, még borúsabban látta a helyzetet a Teva kereskedelmi vezérigazgatója:
Egyes területeken már elveszítettük a versenyképességünket – jelentette ki Jelena Livsica, a MAGYOSZ elnökségi tagja. – Instabillá vált az ellátás a legfontosabb gyógyszerekből, ami érzékenyen hatott a betegellátásra. Számos terméket kivontak a piacról, miközben a bevezetések száma csökkent – hívta fel a figyelmet, és úgy vélte, a versenyképességi veszélyhelyzet a gyógyszeripari szabályozás felülvizsgálatával és az állam és a gyártók közötti párbeszéd erősítésével mérsékelhető – utóbbira jó példa az NGM és a MAGYOSZ együttműködési megállapodása.
Biztonság, ösztönzés, párbeszéd – sorolta a gyógyszeripar számára legaktuálisabb fogalmakat Deszk Anikó, a Sanofi-Aventis Zrt. vezérigazgatója, aki szerint nemcsak a beruházásoknak, hanem a gyógyszeripari kutatásfejlesztésnek is állami támogatásban kellene részesülnie, különösen az informatika és a mesterséges intelligencia által érintett területeken, ami nemcsak az innovációs képesség, hanem fiatal magyar munkaerő megtartását is szolgálná.
A kiszámítható környezet és szabályozási struktúra Láng Róbert szerint is fontos, de úgy vélte, ilyen állami beavatkozások történtek az elmúlt időszakban is, hiszen – mint fogalmazott – „a különadó kivezetésével a gyógyszeripari ágazat is csendesebb vizekre érkezik.” Emlékeztetett arra is, hogy megjelent a stratégiai gyógyszerlista, ami patrióta irányba tereli az ágazatot.
A patrióta gazdaságpolitika csak állami beavatkozással valósítható meg – hangsúlyozta hozzászólásában Ásványi Tibor, a Naturland Magyarország Kft., ügyvezető igazgatója, aki szlovák példát hozva elmondta, hogy a szomszédos országban januártól magasabb áfá-val terhelik az importból származó egészségmegőrző termékeket. – A hazai gyógyszergyártásban résztvevő kis és közepes vállalkozások (kkv) gyorsan rezonálnak minden gazdasági és szakmapolitikai beavatkozásra, miközben inkubátorként működnek, és maguk nevelik ki a szakembereket – folytatta a MAGYOSZ elnökségi tagja, és rámutatott arra is, hogy az ágazati gyártókat 100 különféle adónem terheli Magyarországon, ami már a beruházásokra is negatív hatással volt. – Kinőttük az országot, de a kkv-körbe tartozó magyar cégek – amelyek termékeik 99 százalékát idehaza értékesítik – külföldön nem tudnak piacot építeni.
Ha az egyetemi ipari kapcsolatok nem kapnak erősebb állami támogatást, tartósan le fogunk maradni – hangsúlyozta Orbán Gábor. A Richter vezérigazgatója szerint az értékláncok támogatására „megvan az elképzelés, de hiányzik a cselekvés”, márpedig az ázsiai piacok térnyerése okán ezen a területen is sokkal gyorsabban kellene lépni.
Még lépéselőnyben…
A hazai gyógyszergyártók tavaly 1671 milliárd forintos bevételt realizáltak, a MAGYOSZ tagvállalatainak bevétele 82 százaléka exportértékesítésből származott – derült ki a Deloitte Digital felméréséből, amely a szövetség megbízásából készült.
A gyógyszergyártásban foglalkoztatottak egy főre vetítve bruttó hozzáadott értékben a kibocsátások felét termeli meg, 2022-ben ez 24,8 millió forint hozzáadott értéket jelentett. Ez a kétszerese az autó- és háromszorosa az élelmiszeriparban tapasztaltnak – sorolta az adatokat Drácz Dániel szenior menedzser. – Miközben a kutatásfejlesztésben rendkívül magas, 98 százalékos a hazai gyártók saját ráfordítása, korlátozott a hozzáférésük az egyéb állami támogatásokhoz. A feldolgozóiparhoz képest tízszeres szorzóval jelenik meg a gyógyszeriparban az egy főre jutó K+F ráfordítás. A szövetség tagvállalatainál dolgozó 15 ezer munkavállaló kétharmada szellemi foglalkoztatású, az összes foglalkozatott 47 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
Az alapellátásban minden 2. páciens a MAGYOSZ valamely tagvállalatának készítményével gyógyul, de a hazai gyógyszergyártás külgazdasági zászlóshajó is: exportrátája 87 százalékos, ezzel a negyedik legexportképesebb az európai top 5-ben.
Miközben az iparág a magyar gazdaság hajtóerejeként termel, értékesít, kutat és fejleszt, a MAGYOSZ tagvállalatok 103 különböző jogcímen fizetnek be az államkasszába – foglalta össze a kutatás eredményeit Drácz Dániel.
A vállalatok adóztatásában is a versenyképes adókörnyezet kialakítására törekszik a Pénzügyminisztérium – szögezte le előadásában Izer Norbert, a tárca adóügyekért felelős államtitkára, jelezve, hogy kutatás-fejlesztési támogatásokkal degresszálják a gyógyszeripari ágazatot terhelő adókat. – A különadó kivezetése önmagában versenyképességi előny – vélte a szakpolitikus, aki a „különutas megoldások” lezárását ígérte, egyúttal megjegyezve, hogy minél egyszerűbb, annál versenyképesebb az adórendszer, így ezt célozza a hazai pénzügypolitika is. Ennek jegyében a gyógyszeripari ágazatot sújtó 103 költségvetési díjtételből – amiben egyébként az illetékek is benne vannak – a jövőben már csak 54-gyel számolhatnak majd az érintettek.
Borítókép: archív/123rf
