Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a fehér könyvként aposztrofált tanulmányban úgy fogalmazott, a cél az, hogy 2030-ra Magyarország a világ egyik legversenyképesebb országa legyen. A 2030-ig víziókat megfogalmazó iparstratégia szerint az egészségipar erős ágazati múltjára és exportképességére való tekintettel kiemelt fókuszterület. Fontos lenne, hogy önellátóvá váljunk az egészségügyben a nélkülözhetetlen eszközökből. Másrészt, hogy 15 százalékról 30 százalékra emeljük a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben. Valamint törekedni kell arra is, hogy a régióban a kutatás-fejlesztés területén egy meghatározó szereplők legyünk.
Az új iparstratégiára reagálva Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnek azt mondta: a magyar egészségipari stratégiának a magyar betegek érdekeit kellene szolgálnia. Felidézte, hogy 2017 végén volt egy kormányhatározat, ami hasonló célokat fogalmazott meg, mint a mostani, de ennek a végrehajtása nem történt meg. Úgy véli, hogy a magyar egészségiparnak van egy nagyon jó túlélési ösztöne, mégpedig az, hogy exportra termel.
Az egészségipar rengeteg területet fed le, a gyógyszeripartól az orvostechnikai eszközök és berendezések gyártásáig, a gyógynövényipartól, a biotechnológiáig, a genetikától a és a bionikán át, valamint a kapcsolódó informatikai megoldásokat is ide soroljuk. A szektor fontos részét képezi balneológia is.
Az egészségügyi ágazaton belül a gyógyszeripar exportja 2024. januári KSH adatok szerint 6,2 százalékot tett ki, a gyógyszerek behozatal pedig 5,1 százalékot. Korábbi adatok szerint az egészségipar exportja 2012 és 2019 között 65 százalékkal növekedett, kiemelkedő, 9 százalékot meghaladó részesedést képviselve az Európai Unión kívüli exportban. 2019-ben több mint 1,5 milliárd euró értékű orvostechnikai eszközt exportáltunk, amelynek egynegyedét nem uniós piacokon értékesítették. Gyógyszerexportunk világszerte a 18. helyen áll, világszerte több mint 130 országban ismerik a magyar gyógyszereket.
A gyógyszeripar a leginnovatívabb gyártási ágazatunk, a hazai K + F kiadások egyötöde a szektorhoz kapcsolódik és az ágazat profitja legnagyobb részét, 20 százalékát a K + F tevékenységekbe fekteti be. Ha csak a legnagyobbakat említjük a Richter és az Egis rendelkezik a legtöbb nemzeti szabadalommal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adatai szerint. A nemzeti úton megadott, hatályos szabadalmakkal rendelkező hazai jogosultak élmezőnyét 2022-ben a Richter Gedeon Nyrt. vezette 57 szabadalommal, az Egisnek 37, a Szegedi Tudományegyetemnek 16, a Chinoinnak pedig 15 szabadalma volt. Ugyanakkor a magyar szabadalmak száma uniós összehasonlításban nem jelentős. Az MNB versenyképességi jelentése szerint Magyarországon évente az egymillió főre eső bejegyzett szabadalmak száma 11, ami érdemben elmarad az uniós átlagtól, ahol 127 szabadalmat nyújtanak be és a régiós országok átlagától, ahol 50 szabadalom jut egymillió lakosra.
A hazai egészségipart meghatározó legfontosabb globális és európai tényezők között kiemelték a 2030-ig javaslatokat megfogalmazó stratégiában, hogy a becslések szerint 2021 és 2027 között a globális gyógyszeripar évente átlagosan 5,2 százalékkal, míg az orvostechnikai ipar 5,1 százalékkal fog nőni. 2019-2025 között 200 milliárd dollár értékű originális szabadalmi jog jár le világszerte, mely a generikus gyártók számára lehetőséget teremt.
A teljes információt ITT olvashatja
