A hazai gyógyszergyártók tavaly 1257 milliárd forintos bevételt realizáltak, a MAGYOSZ tagvállalatainak bevétele 83 százaléka exportértékesítésből származott – derült ki a szervezet elnökének éves összefoglalójából, azonban Greskovits Dávid azt nem említette meg, hogy 2023-ban még 1700 milliárd forintos árbevétellel számolhattak.

A kutatásfejlesztésben rendkívül magas, 98 százalékos a hazai gyártók saját ráfordítása, ami a feldolgozóiparhoz képest tízszeres szorzóval jelenik meg a gyógyszeriparban, így a szektornak kiemelkedő szerepe van az innovációban. A szövetség tagvállalatainál dolgozó 15 ezer munkavállaló kétharmada szellemi foglalkoztatású, az összes foglalkozatott mintegy fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az alapellátásban minden második beteg a MAGYOSZ valamely tagvállalatának készítményével gyógyul, de a hazai gyógyszergyártás külgazdasági zászlóshajó is: exportrátája 87 százalékos, ezzel a negyedik legexportképesebb Európában. 

A hazai gyógyszergyártás erős pillére a magyar gazdaságnak, amely a stabil exportot magasan képzett munkaerővel biztosítja, ám a mesterséges intelligencia és a fenntarthatósági ellátások gyökeresen alakítják át az iparágat. A globális ellátási láncok sérülékenysége, a fokozódó társadalmi különbségek és az elöregedés jelentős kihívást jelent a szektor számára, ami technológiai és gyártási paradigmaváltást is kíván – foglalta össze az elnök, aki szerint a versenyelőny és versenyképesség megőrzése csak akkor lehetséges, ha proaktívak maradnak a szereplők. 

Tízmilliárd forint piacképes, betegágy melletti innovációkra

A magyar gyógyszeripar a magyar gazdaság húzóágazata, és nemzetközi szinten is versenyképes – fogalmazott videóüzenetében a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy kutatás-fejlesztésre 119 milliárd forintot költöttek a vállalatok 2023-ban, ami az összes hazai K+F ráfordítás 11,4 százaléka volt. Emlékeztetett a MAGYOSZ és az NGM között tavaly májusában kötött együttműködési megállapodásra, amelynek egyik legfontosabb eredménye a gyógyszergyártókat érintő extraprofit adó eltörlése volt. Ezt az összeget most fejlesztésre tudják fordítani a hazai gyógyszergyártók.

Ellátásbiztonság, fenntarthatóság, megfizethetőség, innovációs képesség – ezek a versenyképes gyógyszeripar jellemzői az egészségügyi államtitkár szerint. Takács Péter a konferencián kifejtette, hogy a koronavírus-járvány rámutatott, milyen nehézségekkel küzd a globális gyógyszeripar, ez sarkallta az Európai Uniót arra, hogy saját gyógyszer stratégiát dolgozzon ki, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy minél több gyártási folyamat a kontinensen belül valósuljon meg.

A környezetvédelem kiemelt fontosságú, az erőltetett zöldpolitika azonban károkat okoz – szögezte le a szakpolitikus a fenntarthatósággal kapcsolatban, és úgy véle, ezek egyensúlyra kell törekedni, egy összehangolt stratégiára építve.

A magyar betegek számára folyamatosan és elérhető áron biztosítottak a leggyakoribb betegségek gyógyszerei, ami a magyar gyártóknak köszönhető – fogalmazott a megfizethetőségről, míg az innovációs készség kapcsán arról beszélt, a Kulturális és Innovációs Minisztériummal közösen a Belügyminisztérium egy olyan pályázatot ír ki, ami direktben célozták meg azokat a kutatásokat és fejlesztéseket, amelyeknek közvetlen hatása van a mindennapi betegellátásra. Az összesen 22 milliárd forintos pályázati forrásból 10 milliárdot költenek gyógyszerfejlesztésre, felkarolva és országos gyakorlattá téve a betegágy melletti, piacképes experimentális innovációkat. 

A versenyképesség megőrzése lehet a siker kulcsa

A gyógyszeriparnak óriási szerepe lesz abban, hogy kilábaljunk a gazdasági stagnálásból – fogalmazott a konferencia kerekasztal beszélgetésében Lóga Máté, az NGM gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára, aki szerint a következő években nagy jelentősége lesz annak, hogy egyes országok hogyan tudják érvényesíteni az EU-ban az iparági versenyképességi lobbit, ezért a kormánynak politikai erőként is meg kell jelennie a gyógyszeripar mögött.

Sokkszerű megatrendek alakítják a világgazdaságot, mint az elöregedés, a klímaválság és az eladósodás – vázolta a gazdasági hátteret Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatoknak olyan közegben kell működniük, amiről a korábbi években nem szerezhettek tapasztalatokat, ezért új stratégiában kell gondolkodni. A technológiai váltások, a robotika, a mesterséges intelligencia hozhat termelékenységi növekedést, de nyertes pozícióba csak azok kerülhetnek, akik képesek megtartani a képzett munkaerőt. Ugyanakkor megjegyezte, a gyógyszeripari szereplőknek megvan készsége arra, hogy válsághelyzetben is sikeresek maradjanak.

Az infláció az egyik legveszélyesebb gazdaságpolitikai állatfajta, mert hosszúra nyúlik az árnyéka nemcsak a fogyasztók, hanem a vállalati döntéshozók számára is – fogalmazott az alelnök, azt ígérve, hogy a jegybank igyekszik stabil környezet biztosítani a szereplők számára ahhoz, hogy bátrabban vágjanak bele új beruházásokba. – Inflációban jó trendben vagyunk, de még nem értük el tartósan a középtávon kitűzött 3 százalékos célt – tette hozzá. 

Véget ért a gazdasági növekedés mennyiségi szakasza – munkaerő bevonás, beruházások –, helyette a minőség, a termelékenységi képesség és a hozzáadott érték fogja meghatározni a gazdaságokat – prognosztizálta Virág Barnabás, hangsúlyozva azt is, egyre élesebb a globális verseny az ázsiai ipar előretörésével.

Nagyon nehéz pozitívan nyilatkozni elmúlt 2-3 évről, amikor nyomás alá kerül valaki, hogy jót mondjon – szólt hozzá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint a magasan képzett munkaerő mellett az évtizedek alatt felhalmozott tudásnak köszönhető, hogy válságálló a hazai gyógyszeripar. Beszélt arról is, hogy a beruházásokat a keresleti oldal rossz kilátásai vetik vissza a leginkább, az infrastruktúra gyorsan avulása miatt pedig nagy a járulékos költség. Ezért úgy vélte, államilag támogatott hitelekkel lehetne leginkább ösztönözni a beruházásokat.

Bár az engedélyeztetési folyamat kapujában most még nincs olyan gyógyszer, amit az MI állított elő, de ez a technológiai vívmány radikálisan fogja átalakítani a gyógyszeripart, és számos pozitív hozadéka lesz – jósolta a Richter vezérigazgatója.

Gyógyszergyártásban Magyarország versenyképes a globális piacon, de a hatóanyagok előállításában már hátrányban vagyunk Európával együtt – fejtette ki Poroszlai Csaba, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a hosszú távú versenyképességet szem előtt tartó kormányzati iparpolitikára lenne szükség, amely a szektorokon is átível. Így például az oktatást az alapoktól kell megerősíteni ahhoz, hogy annak később hozadéka legyen a gyógyszeriparban is. 

Középiskolai szinten kell megszerettetni a természettudományokat, e nélkül nem lesz utánpótlás, ha pedig nincs szakember, akkor nincs versenyképesség – csatlakozott Poroszlai Csabához Greskovits Dávid. 

Amiről nem volt szó: áremelések és gyógyszerbefogadás

Tudjuk, hogy az áremelések kezelése és a gyógyszerbefogadás az ipari szereplőket érdeklő legégetőbb kérdések, de ezekről konkrétumok híján nem tudok beszámolni – mondta előadásában Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár. Ehelyett arról beszélt, hogy a tárca gyógyszerpolitikáját meghatározó három alappillér a kompetenciák, a digitalizáció és az outcome maximalizálás. A legnagyobb előrelépés a kompetenciabővítésben volt, hiszen a háziorvosok többletjogosítványokat kaptak a gyógyszerrendelésben, a szakorvosi javaslatok érvényességének meghosszabbításában, az inkontinencia termékek felírásában. 

Ugyancsak a kompetenciabővítés körében említette, hogy a gyógyszerészek az alapellátás és a praxisközösségek tevékeny tagjaivá válhatnak azzal, hogy jogosultságot kaphatnak receptírásra, a krónikus betegek gondozására, a védőoltások beadására, és több adathoz férhetnek majd hozzá az EESZT-ben is. 

A jövő egészségügye adatvezérelt, ugyanakkor emberközpontú, ahol a mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz, ami az orvosi döntéshozatalt támogatja – fogalmazott az egészségügyi kimenetek optimalizálásával kapcsolatban. A digitalizáció terén cél a gyógyszerekhez kapcsolódó adatforrások összekapcsolása és egy olyan, az MI-n alapuló elemzési környezet kialakítása, amely a jövőbeni értékelések alapját adhatja. Az így nyert adatok kulcsszerepet játszanak majd az egészségügyi kimenetek javításában és a döntéshozatalban egyaránt.

A gyógyszerkassza fenntarthatóságával kapcsolatban annyit elárult, muszáj szabályozni a gyógyszerárakat, növelni a generikus készítmények arányát és javítani a gyógyszerfelhasználás hatékonyságán. Az E. Alapban csak arányaiban csökkentek a gyógyszerkiadások, amit az okoz, hogy óriási mértékben növekedtek a bérekre fordított összegek – jelezte, hozzátéve, hogy 2010 óta megduplázódtak a gyógyszerekre költött források, ezen belül pedig kiemelkedően nőtt az innovatív készítmények finanszírozása.

Merre tart az unióban a gyógyszervita?

Az Európában használt hatóanyagok 80 százaléka, a kontinensen értékesített készgyógyszerek mintegy 40 százaléka Kínából vagy Indiából származik, egy-egy hatóanyag forrása pedig egy vagy két ázsiai hatóanyaggyártó – vázolta az európai helyzetet is meghatározó globális trendeket videóüzenetében Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosa.

Az ebből eredő problémákat orvosolja a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló rendelet (Critical Medicines Act – CMA), amely erősíteni fogja az uniós stratégiai autonómiát, a közös beszerzések révén lehetővé téve hogy a gyógyszerek valamennyi tagállamban elérhetővé váljanak.

A versenyképességi hátrányok felszámolása érdekében még idén lezárják az uniós gyógyszercsomag tárgyalását, ami nemcsak az innovatív gyógyszerek elérhetőségén javít, hanem a generikumok gyors piacra kerülését is elősegíti majd. Az orvostechnikai szabályozás felülvizsgálata nyomán arányosabbá válhatnak a már évtizedek óta használt eszközök követelményei a betegbiztonsági szempontok megtartása mellett. 

Még szintén ebben az évben előterjesztik a biotechnológiai rendeletet, amely a klinikai vizsgálatok egyszerűsítését és gyorsítását célozza, lehetővé téve a mesterséges intelligencia alkalmazását a vizsgálatok minden olyan szegmensében, amely nem érinti közvetlenül a vizsgálati alanyokat – sorolta a biztos, aki szerint fontos eredmény, hogy az EU és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás szerint 15 százalékban maximálják a jövőben kivethető vámokat, ugyanakkor a legtöbb generikus gyógyszer vámmentességben részesül. Azonban nem mind, és számos hasonló gyógyszer esetében a mentesség nem garantált – tett hozzá végül.

A CMA legvitatottabb pontja, hogy milyen mértékű beavatkozás szükséges az EU-s ellátásbiztonság eléréséhez anélkül, hogy azzal aránytalan terhet rónának a gyártókra, vagy marginalizálnák a megfizethetőség szempontjait – foglalta össze Karsay Ákos, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének egészségügyi attaséja. Ugyancsak éles szembenállást okoz a gyógyszerek szabályozott adatvédelme (Regulatory Data Protection – RDP). Míg egyes tagállamok meghosszabbítanák, mások lerövidítenék a 8+2+1 éves védettséget, ami a piaci folyamatokra is erős hatással bír.