Az összes gyógyszer 70 százalékát a generikumok teszik ki, a legtöbb beteg ellátása során ezeket a készítményeket alkalmazzák, amelyek nemcsak az állami rendszerek, hanem a páciensek számára is megfizethetőek – mondta a MAGYOSZ keddi, az európai és a magyar gyógyszeripar versenyképességét fókuszba állító konferenciájának második etapjában Adrian van den Hoven. A generikus és biohasonló készítmények gyártóinak érdekképviseletét Európa-szerte ellátó Medicines For Europe igazgatója azt is hozzátette, a biológikumokhoz való korlátozott hozzáférés állóvizét mozdította meg, amikor 2006-ban jóváhagyták a biohasonló szerek alkalmazását az Európai Unióban. 

– 2028-ra a biohasonló gyógyszerek az újraformulázások és az indikációbővítések nyomán ugyanolyan fontosak lesznek a betegellátásban, mint a generikumok – prognosztizálta. 

Miközben a logisztikai és egyéb költségek egyre inkább elszabadultak, a generikumok ára rögzített volt a piacon, ami – a piac konszolidációja mellett – oda vezetett, hogy a hatóanyaggyártás során felmerülő problémák azonnali gyógyszerhiányként jelentkeztek Európában – vázolta a hiánycikké váló készítmények problémakörét van den Hoven.  – A lehető legrosszabb reakciót adták minderre válaszként azok az országok – Németország és Franciaország –, amelyek a hiány megelőzése érdekében óriási mennyiségben vásárolták fel a generikus készítményeket, kemény készletezési előírásokat határoztak meg, saját beszállítóiknak a belső piacokat kellett ellátniuk, és nem engedték ki ezeket a termékeket a határaikon. Egyedül Németország például olyan mértékű készletezési igénnyel lépett fel, amely felszippantotta az olyan kisebb államok összes igényeit, mint Magyarország, Szlovákia vagy Belgium.

Lenne megoldás a gyógyszerhiányra?

Bár a gyártók választ tudnának adni a gyógyszerhiányra, az európai szabályozás nem kellően rugalmas ahhoz, hogy ezt megtehessék. A European Medicines Verification System (EMVS) adatai szerint három hónappal előre prognosztizálható egy-egy készítmény hiánya, a kontinens piacain most mégsem látni, hol és miből van a hiány – hívta fel a figyelmet az érdekképviseleti vezető, megoldási javaslatként megfogalmazva, hogy az alacsonyabb áru gyógyszereket érdemes lenne mentesíteni egyes adóktól. 

A referenciaár bevezetése – azaz, ha a generikus gyártót megjutalmazzák, ha fenntartja a termelést és belép a piacra – jó irány, de javítani kell a hozzáférést is. Érdemes szinkronba hozni a generikumok és biohasonló készítmények gyártására kiadott engedélyeket a gyártási tervekkel, hiszen ennek hiányában számos uniós országban csúszik a generikumok bevezetése, ami további hozzáférési nehézségeket okoz.

Lépéselőnybe került Ázsia, ahol óriási növekedés történt a generikus hatóanyaggyártó szektorban is az európai csökkenéssel szemben. A versenyképesség javítása érdekében jutalmazni kell azokat a cégeket, amelyek az unió határain belül dolgoznak. Javítani kell az állami és magánszektor együttműködését a kutatás-fejlesztésben, nagyobb hozzáférést biztosítva ennek érdekében a működő tőkéhez. Bár alapjában véve jó szándékú az unió új környezetvédelmi szabályozása, az ennek keretében bevezetett fogyasztási adót elsősorban a generikus készítmények után kell majd megfizetni. Még ha alacsony is az adó mértéke, az azt eredményezheti, hogy kilöki a piacról ezeket a gyógyszereket.

A magyar gyógyszertárak – más eszköz híján – igyekeznek túlkészletezéssel lereagálni az idehaza fellépő gyógyszerhiányt, de ez igen nehézkes a csak minimálisan növekvő árréstömegből – ezt már Torma Ádám, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke vetette fel a konferencia második kerekasztal-beszélgetésén. Hozzátette: az ellátási láncban van a hiba, hiszen nagyon sok esetben a nálunk rendszeresen hiányzó gyógyszerek a környező országokban elérhetők, azaz „van termék, csak nem jut el hozzánk.”

Élénkülő klinikai gyógyszerészet  

Jelentős és pozitív változásokat tapasztalhattak az elmúlt évek során a kórházi klinikai gyógyszerészek – fogalmazott előadásában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, a béremelést és az utánpótlást támogató ösztöndíj bevezetését emelve ki a sorból. – Az intézkedések nyomán felértékelődött az intézeti gyógyszerészek szerepe, az egyre terjedő ágy melletti gyógyszerészet megjelenésével a gyógyszerekkel való gazdaságosabb bánásmód is lassan gyökeret ver a mindennapi betegellátás során – mondta, és kiemelte annak jelentőségét is, hogy az orvoslás és a gyógyszerészet közelebb került egymáshoz. Ez utóbbi felvetést megerősítette Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is, aki a későbbi kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: a klinikai gyógyszerészek részvétele a betegek ellátásában javított az ellátás minőségén.

A kórházi és klinikai gyógyszerészet hazai feltételrendszerét alapjaiban változtatja meg az egységes intézeti gyógyszertári rendszer létrehozása, amiről ugyancsak szó esett a konferencia szakmai kerekasztala mellett. Míg Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításért felelős helyettes államtitkára szerint a projekttársaság sokat segíthet a kórházaknak a központi közbeszerzéssel, Velkey György úgy vélte, kórházi menedzsment szempontból az intézményen belüli egységes belső működés mellett nagyobb a gyógyszerbiztonság, a projekttársaság belépése ezt megnehezíti. Csatlakozott az MKSZ elnökéhez Torma Ádám is, aki azt emelte ki, a projekttársaság a zárt forgalmú gyógyszertárak működtetésében is szerepet kapna, azonban a rá vonatkozó minimumkövetelmények sokkal lazábbak, ez a versenyelőny pedig komoly aggályokat vet fel.

Közforgalmú gyógyszertárak: probléma lesz a béremelés

A hazai, közforgalmú gyógyszertárak belföldön értékesített árbevétele 1072 milliárd forintra rúgott tavaly – számolt be az MGYK legutóbbi felmérésének eredményeiről a kamara elnöke. Folyamatos növekedés volt tapasztalható a gyógyszertárak adózott eredményében a Széll Kálmán Terv lezárását követően, tavaly összesen 26 milliárd forint árrésbevételt detektáltak. Ugyanakkor a gyógyszertári területen működő öt hálózat tulajdonosainak adózott eredménye 12 milliárd forintot tett ki tavaly, ugyanez az érték 2021-ben 8,5 milliárd forint volt.

Hankó Zoltán összegzése szerint volt, amikor a patikák árréstönmege dinamikus növekedést mutatott, de az inflációval súlyosan terhelt utolsó három év sokat rontott az összképen, a gyógyszertárak a nem receptköteles és egyéb termékek forgalmazásával tudják biztosítani a működőképességüket.

A patikákban érvényesíthető bruttó átlagkereset nemcsak az egészségügyben dolgozók bérétől, de a nemzetgazdasági átlagtól is elmarad – folytatta az elnök, aki szerint hiába döntöttek radikális béremelési programról a napokban lezajlott ágazati bértárgyalások során, a gyógyszertárak nem fogják tudni követni a diktált ütemet, ami a működőképesség megtartásának szempontjából is problémát fog okozni.

A közfinanszírozott gyógyszerek fogyasztói ára 20, a kiskereskedelmi árrés ugyanakkor csupán 3 százalékkal növekedett 2020 és 2023 között, miközben a patikaműködtetés költségei jócskán emelkedtek – kapcsolódott a kamarai elnök szavaihoz Torma Ádám a szakmai kerekasztal-beszélgetés során. A köztestület alelnöke úgy vélte, a támogatott készítmények árrés-képzése okozza problémát.

Az orvosok is beleszólnának

Miközben európai szinten hangsúlyos az orvostársadalom szerepvállalása a gyógyszerágazati szabályozás kialakításában, idehaza kiszorulunk ebből – hangsúlyozta a szakmai kerekasztal-beszélgetésen Álmos Péter. A MOK elnöke szerint a betegellátás az „innováció keltetője”, ezért baj, hogy egyre kevesebb az alapkutatás, ráadásul ezekből a műhelyekből az orvosok kiszorulnak. – A betegellátási feladatok olyan mértékű figyelmet kívánnak az orvostársadalomtól, ami miatt kevéssé tudnak részt venni a gyógyszerágazatot érintő kérdések megvitatásában. Ezzel egyidejűleg egyre több jogosítványt vonnak meg a kormányok az orvoskamarától, ami végül a gyógyszerfelhasználásban is morális következményekkel járhat.

(Fotó: T. O.)